A modern kor során az emberiség fosszilis energiahordozókat használt fel az energiaszükségleteik kielégítésére. A szén, az olaj és a földgáz évszázadokon át megvilágította az otthonokat és használatukkal gépiesítették a háztartásokat, előre hajtva a modern kori civilizációt.

Azonban az emberi fejlődés felgyorsulásával világossá vált, hogy az energiakészletek nem tudnak lépést tartani ezzel a fejlődéssel. A fosszilis tüzelőanyag-készleteink folyamatosan csökkenek, miközben a légkör egyre szennyezettebbé válik.
Emiatt kezdődött meg a megújuló energiaforrások keresése a fenntartható jövő biztosítása érdekében.

Napjainkban civilizációnk kritikus ponthoz ért. Korábban sosem látott mértékű tiszta energiát használunk fel a mindennapjaink során. Azonban a megújuló energia további gyors mértékű térnyeréséhez megfelelő döntéseket kell meghozni.

Amikor a tiszta energia először jelent meg globálisan, felmerült a kérdés, hogy mennyire stabil és skálázható. Makrogazdasági szinten kezdetben a technológiai éretlenség és a finanszírozás hiánya nehezített a jövőbeli növekedést ösztönző politikai támogatási intézkedések meghozatalát.

Mindazonáltal a megújuló energiára épülő erőművek száma fokozatosan nőtt, bár a lehetőségekhez mérve a növekedés lassabb ütemű volt. Azonban néhány évvel ezelőtt drámai ugrás következett be a megújuló energia felhasználásában.

Napjainkban a világ villamos energiájának egyötödét megújuló energiaforrásból állítják elő. 2016-ban világszerte 160GW tiszta energiára épülő megoldást telepítettek. Ez 10%-kal több, mint 2015-ben, mindezt úgy, hogy közben 2010 óta az új telepítésű PV költségei 70, a szélturbináké 25, az akkumulátoroké pedig 40 százalékkal mérséklődtek.

Az új napelemek adták a lendület nagy részét, amelyek az új kapacitások felét biztosították. Ezt követték a szélerőművek és 3. helyen a vízerőművek állnak. Ez volt a történelem első olyan éve, amikor a napenergia kapacitása meghaladta az egyéb villamosenergia-termelő technológiák kapacitását.

Számos ország tűzött ki a következő 10-15 évre kapacitásbővítési célokat a COP21 iránymutatásának megfelelően (2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencia).

A feltörekvő óriások, mint Kína és India, tisztában vannak a túlzott mértékű szennyezéssel és számos kulcsfontosságú városukban jelentős lépéseket tettek a csökkentés érdekében (28 nagyvárosban több ezer kisvállalatnak a leginkább szennyezett levegőjű téli hónapokban a felére kell csökkentenie a dízel üzemű kamionokkal bonyolított ömlesztett teheráru-szállítási forgalmát. Több, mint húsz energiaipari és acélipari nagyvállalat számára pedig állandó direktívát bocsátott ki a minisztérium arra vonatkozóan, hogy áruszállításuknak legalább a felét vasúton kell bonyolítaniuk).

Amerika kihátrálása ellenére a Párizsi Megállapodásban szereplő célok továbbra is a megújuló energia szektor növekedésének motorjai lehetnek.

A tiszta energia előállításának költségei soha nem látott mértékben csökkentek az elmúlt években. Ennek köszönhetően a megújuló energia egyre inkább a legolcsóbb forrást jelenti egyre több ország számára. Mind a napenergia, mind a szélenergia estében az energia előállítási költsége évről évre csökkenő tendenciát mutat, és a szakértők arra számítanak, hogy ez az árcsökkenés a következő évtizedben is folytatódni fog.

Megnövekedett megfizethetőségének köszönhetően a megújuló energia felhasználási lehetőségei folyamatosan bővülnek. A villamosenergia-termelés mellett új megoldásokat kínálnak a mobilitás és az energiabiztonság területén is.

Az elektromos járművek piaca gyorsan növekszik. Kína az elektromos autók legnagyobb piaca, a világon eddig értékesített elektromos autók több, mint 40%-át itt adták el. Az Egyesült Államokkal és Európával hármasban alkotják azt a piacot, amelyen világszerte a zöld járművek több, mint 90%-át eladják.

Néhány ország, köztük India, már célul tűzték ki, hogy 2030-ra a járműparkot teljes mértékben villamosítják. Az elektromos járművek megfizethetőségét és széles körű felhasználását részben az akkumulátorok költségeinek csökkenése teszi lehetővé. Szintén ennek köszönhetően lehetővé válnak további energiastabilitást biztosító megoldások a megfelelő kiegyenlítő mechanizmusok megteremtésére: napelem-szélgenerátor hibrid termelés, alternatív energiatárolási lehetőségek – szivattyús vízenergia tárolás, sűrített levegővel működő energiatároló vagy akár hidrogénes energiatárolás.

Mindazonáltal ezen pozitív előrelépések és kitűzött célok mellett biztosítani kell, hogy ezt a növekvő ágazatot jól kezeljük. A jövőben várhatóan további nagy mennyiségű megújuló energiatermelők kerülnek kiépítésre. Épp ezért megoldást kell találni a megújuló energia egyenetlen termelésének kiegyensúlyozására, melyben geotermikus és a hidraulikus energiaforrások hasznos szerepet kaphatnának.

A megújuló energiaforrások növekedésével szükségessé vált az ún. intelligens hálózatok újragondolása. A nagy, központosított rendszerrel szemben felmerült az igény egy decentralizáltabb áramhálózat iránt. Másrészt a megújuló források felhasználásának világszerte az egyik legérzékenyebb pontja az energiatárolás, melyre megoldást kell találni. Az energiatárolás kérdésének megoldása segítene a megújuló energiát zsinórtermékké változtatni. Hiszen jelenleg mind a nap-, mind a szélenergia hátránya, hogy időjárásfüggő a rendelkezésre állása, mely visszatükröződik az árában.

A megújuló erőművek Levelised Cost of Energy (LCOE) mutatója zuhanásba kezdett. (A mérőszám azt mutatja meg, hogy az erőmű teljes élettartamát tekintve mennyibe kerül egy MWh előállítása. A LCOE-be beszámítanak minden építési, fenntartási-üzemeltetési és leszerelési költséget, a beruházáshoz szükséges tőkét és költségeit, az üzemanyag árát, az erőmű kihasználtsági fokát, stb.)

A nagy volumenű független villamosenergia-termelők lelkesedése a minél nagyobb piaci részesedés megszerzése iránt odáig vezetett, hogy a versenyképes megújuló energia árak nem fenntartható ütemben esnek.

Az új finanszírozási mechanizmusok és eszközök megjelenésének biztosítania kell, hogy a feltörekvő országok versenyezhessenek a globális piaci szereplőkkel és az üzemanyag-ágazat növekedésével. Új finanszírozási források a technológiai innováció kibővítéséhez is nélkülözhetetlenek.

A finanszírozás, amellett hogy hozzájárul az új gyártási technológiáknak köszönhetően a magasabb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező termékek előállításához, elősegítheti az innováció gyors terjedését olyan területeken, mint a bioüzemanyagok, a robotika és a mikrohálózatok.

A feltörekvő országok várhatóan nagymértékben profitálni fognak a finanszírozás és a technológia nyújtotta lehetőségekből. Egész közösségek juthatnak stabil energiaellátáshoz a megújuló energiaforrásoknak, a tárolási lehetőségeknek és az intelligens hálózatoknak köszönhetően. A köz- és magánszféra közötti partnerségeket ösztönözni kell, felhasználva a tiszta energia fejlesztését a társadalomban elért haladás fokozására.

Végezetül, a megújuló energiaforrások szektorának óvatos protekcionizmusa vagy liberalizációja – az egyes országok igényei szerint – szükséges annak érdekében, hogy hosszú távon ne gátolja a szektor növekedését. Egyensúlyt kell teremteni egyrészt a tisztességes verseny, másrészt a vállalatok fejlesztésre történő ösztönzése között, úgy, hogy a vállalatoknak megtérüljön a befektetés. A kormányoknak a tiszta energiát támogató technológiákra és gyártási kötelezettségvállalásokra kell összpontosítaniuk.

A megújuló energia fellendülése globális jelenség. A belátható jövőben a növekedés gyorsulására lehet számítani, de gondoskodnunk kell arról, hogy a haladást a helyes módon végezzük. A jelenleg meghozott döntések és prioritások határozzák meg, hogy a jövő számára milyen előnyüket teremtünk.

(forrás: Tulsi Tanti, world-economic-forum-annual-meeting-2018)