Lényegesen szigorodnak az épületekkel szembeni energetikai követelmények

Csak közel nulla energiaigényű középületre adható építési engedély 2019 első napjától, minden más épületre 2021. január 1-től kötelező ez az előírás – az épületek energetikai jellemzőit tartalmazó, 2006-ban született rendeletet módosító jogszabály tervezete a kormány honlapján jelent meg.

A tervezet egyúttal definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát. Ez nem úgy szól, hogy évente és négyzetméterenként hány kilowatt energia kell a működtetéshez – mint például a passzív háznál – hanem csak a költségoptimalizált energiahatékonyságra utal. Emellett előírja, hogy az éves energiaigény egynegyedét – megújuló energiaforrásból – az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.

A költségoptimalizált energiahatékonyság azt jelenti, hogy az energiamegtakarító beruházásnak legkésőbb az épület élettartamának végéig meg kell térülnie.

A tervezet melléklete jelentősen szigorítja az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjét. A hőátbocsátási tényező mutatja, hogy a szerkezeten – egységnyi idő alatt – mennyi energia halad át, ha a két oldala között 1 Kelvin fok a különbség. (A Kelvin fok nagysága megegyezik a Celsius fokéval, a két skálának a nulla pontja tér el egymástól.) Tehát mennél kisebb ez a szám, annál jobb hőszigetelő az épületszerkezet.

Jelenleg a határoló falakra 0,45 hőátbocsátást ír elő a rendelet, a módosítás ezt 0,24-re – gyakorlatilag a felére – mérsékli. Ez azt jelenti, hogy a legjobb üreges kerámia falazóelemből is csak ráragasztott hőszigeteléssel építhető külső fal. A tetőtéri szerkezetnél ez a szám 0,25 jelenleg, ez csökken 0,17-re, vagyis vastagítani kell a tetőtéri határoló szerkezetek hőszigetelését.

A fa- és műanyag ablakok hőátbocsátása 1,6-ról 1,15-re csökken. A kereskedelemben kapható termékek közül a legjobb minőségű, kétrétegű üvegezéssel ellátott ablakok ma is tudják ezt az értéket. Összehasonlításul: a három rétegű üvegezéssel készülő ablakok hőátbocsátása ma már 0,7-es értékű.

A tetőfelületi ablakoknál az előírt hőátbocsátás 1,70-ről 1,25-re esik.

Továbbra is csak az új épületeknél kell hőszigetelni a talajon fekvő padlót. Ennek az értéke 0,5-ről 0,3-ra csökken.

(forrás: http://www.mnnsz.hu)

A két panel programból eddig 57 ezer lakást támogattak, míg a Klímabarát Otthon és a Mi otthonunk programok keretében mindössze 1900 háztartás kapott támogatás – ezek döntő részben családi házak voltak.

Épületenergetikával foglalkozó szakemberek között egyetértés van a tekintetben, hogy a magyar lakóépületek közül – számosságuk, energetikai jellemzőik és méretük miatt – a családi házak felújításával érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás országos szinten. Ezt alátámasztani látszanak a ZBR pályázatok adatai is, hiszen az egy lakásban elért energiamegtakarítás tekintetében kiemelkednek a Klímabarát otthon és a Mi otthonunk pályázatok. Ahogy fentebb említettük, ezekben a pályázatokban döntő részben családi házak pályáztak. A napkollektoros pályázat szerényebb eredményeket mutat.

Érdekes adat, hogy a 2011. évi pályázatok jóval nagyobb állami támogatással értek el egységnyi energiamegtakarítást, mint a korábbiak. Ennek az az oka, hogy a 2011. évi pályázatoknál a korábbi 30-33%-os támogatási intenzitás 40-50%-ra emelkedett.

Az összes eddig megvalósult és kifizetett beruházás kb. 1 PJ energia- és 58 ezer tonna szén-dioxid-megtakarítást eredményezett országos szinten. Ez Magyarország primerenergia-fogyasztásának illetve CO2-kibocsátásának kb. 0,09%-a.

Megjegyzendő, hogy a ZBR Panel 1 programban nem kellett energetikai számítást benyújtani a pályázathoz; az elért energiamegtakarításokat utólagos számítás során határozták meg, (ismeretlen módszertan szerint). A többi pályázat esetében kötelező volt beadni az energiatanúsítás szabályai szerint készített kalkulációt.

Viszont a Panel 1 programban folyik egyedül a valós energiafogyasztások monitoringja: a támogatottaknak a beruházás után öt évig gyűjteniük és jelenteniük kell éves energiafelhasználásukat. Eddig egy teljes év tapasztalatai állnak rendelkezésre, e szerint a beruházások közel 30%-os energiamegtakarítást eredményeztek a felújított panelépületekben.