
A villamosenergia-fogyasztás vegyes képet mutat: az öt legnagyobb piac 1%-os növekedése mellett Közép-Európa 4%-ot esett. Az árak drasztikusan magasabbak tavaly júliushoz képest – Olaszország 456 €/MWh-val vezet, míg a német-holland-cseh árak 40 €-val alacsonyabbak a francia szintnél.
A földgázpiacon robbanásszerű áremelkedés: a spot árak júliusban 50+ €/MWh-val ugrottak 200 €/MWh körüli szintre. A határidős termékek harmadával drágultak, az éves 2023-as termék 150 €/MWh-t ért el. Európa jelentős felárakat fizet az LNG-ért a távol-keleti piacokhoz képest.
Az öt legnagyobb piac aggregált fogyasztása 1%-kal nőtt az előző év júliusához képest. A közép-európai régió fogyasztása pedig 4%-kal csökkent.
Az árak az európai másnapi piacon továbbra is nagyságrendekkel magasabbak, mint tavaly. A legmagasabb ár továbbra is Olaszországban volt (456 €/MWh). A balkáni régió árai továbbra is alacsonyabbak voltak, mint a francia ár. A magas francia árszínvonal az alacsony francia termelésnek köszönhető. A német, holland, cseh árak követik a balkáni régió árat, mintegy 40 €-val alacsonyabb szinten.
A francia atomerőművi termelés csökkenése továbbra is meghatározza a nyugat-európai villamosenergia-kínálat alakulását: a francia termelés 23%-kal csökkent, ezen belül a nukleáris termelés 34%-kal volt alacsonyabb. Ez a csökkenés olyan nagyságú, hogy az ország nettó importja új csúcsot ért el (4000 MWh feletti érték). Különösen megugrott az import a spanyol irányból, ahol állami támogatást vezettek be a gáztüzelésű termelőknek, de nőtt a német import is. A kieső nukleáris forrásokat fosszilis erőművek pótolták, a szénerőművi termelés 27%-kal, a gázerőművi pedig 26%-kal emelkedett az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Továbbra is rendkívül alacsony volt a vízierőművi termelés is: 28,6%-kal kisebb, mint tavaly ilyenkor. A fosszilis termelés súlya összességében 37,6% volt, míg a megújulóké 34,1%-ot tett ki.
A júliusi hazai bruttó fogyasztás 5,5%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, és a maximális rendszerterhelés is 2%-kal alacsonyabb volt, mint a múlt évi. Az előző év júliusához képesti visszaesés nagyságában azonban az is szerepet játszik, hogy a tavalyi július még az ideinél is melegebb volt. A legmagasabb eltérés a korábbi évek átlaghőmérsékletétől júl. 23-án volt, ekkor a napi átlaghőmérséklet 5,8 fokkal volt magasabb a korábbiaknál, a fogyasztás pedig azon a napon emiatt becsléseink szerint 8,8%-kal nőtt. Ebben a hónapban több mint 6%-kal nőtt a TIT értéke júniushoz képest, amelynek oka alapvetően a folyamatos maximum körüli paksi rendelkezésre állás, ill. a Dunamenti G3 karbantartásának a befejezése. A termelés mintegy 4%-kal volt magasabb, mint júniusban. A Dunamenti G3 visszatért a karbantartásról, és mivel az árak nagyon magasak voltak, az új kombinált ciklusú erőművek termelése 64%-kal nőtt és az órás átlagos termelés elérte az 547 MW-t. Ezzel párhuzamosan csökkent az alacsonyabb hatékonyságú gázos egységek termelése. A megújulók átlagos órás termelése az előző hónap szintjén maradt. Három nap is havi maximumot ért el a naperőművi termelés: júl. 13-án, 18-án és 20-án egyaránt 1810 MW körül alakult.
A piacok viszonylag magas német szélerőművi termelés mellett, jellemzően együtt mozogtak a hónap első felében. A harmadik héttől a magyarországi hőhullám megérkeztével a Magyarország körüli régió árai elszakadtak a némettől. A hónap utolsó hetének magas árai már a földgázpiaci hatások következménye, amelyet a német és osztrák piacon a hét elején tudott mérsékelni a megugró szélerőművi termelés.
1. Ábra: MÁSNAPI ZSINÓRTERMÉK ÁRA MAGYARORSZÁGON ÉS A RÉGIÓBAN
A hazai DAM árakat is alapvetően meghatározta a gázárak mozgása, ill. a hónap során fellépő hőhullámok. A hónap utolsó hetében újabb árcsúcsok jelentek meg: júl. 25-én a 20 órás ár meghaladta a 735 €-t.
2. Ábra:MÁSNAPI ZSINÓRTERMÉK ÁRÁNAK ALAKULÁSA A KORÁBBI ÉVEKHEZ KÉPEST MAGYARORSZÁGON
Az áramlás alapú kapacitásszámítás (flow-based capacity calculation) bevezetése óta mintegy 1000 MW-tal magasabb az importlehetőségek elméleti maximuma, és az érintett határok összességénél ez minimum 6000 MW körül alakult. Ebben a hónapban is jellemző volt az észak–déli áramlás, habár Románia is jellemzően exportált Magyarországra. Megjelent a szlovén irány is, ide jellemzően exportált Magyarország ebben a hónapban, volt olyan nap, ahol ez az export elérte a 400 MWh-ás átlagot.
A hónap során a jövő évi szállítású földgáz és a szén ára nagy kilengéseket mutatott. A földgáz árát továbbra is az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó folyamatok befolyásolják döntően. Az Északi Áramlat további kapacitáscsökkentése ismét ugrásszerű fölgázár-emelkedéshez vezetett. A hónap végére a földgáz ára mintegy 38%-kal nőtt. A szén ára is jelentősen nőtt, ebben a hónapban 12%-kal. A hónap végén meginduló csökkenés a kínai termelés növelésére tett lépésekhez kapcsolható. A kőolaj ára júliusban nem változott, míg a CO2 -kvóta ára 8%-kal csökkent, amely kapcsolódik a kvóta kínálatának némi növeléséhez kapcsolódó EU-s elképzelésekhez. A villamos energia árának növekedése a szén és földgáz áremelkedési üteme között helyezkedett ismét el: júliusban 22%-ot emelkedett.
3. Ábra:A KÖVETKEZŐ ÉVI ÉVES TERMÉK ÁRÁT BEFOLYÁSOLÓ FUNDAMENTÁLIS TÉNYEZŐK ALAKULÁSA
A magyar éves termék követte a német termék árát és ebben a hónapban 24%-kal emelkedett. Július végén az elszámolóár 388 €/MWh volt. A spread nagysága is ugrásszerűen megnőtt 27 €-ra, amely százalékos arányban 7,4%-ot jelent. Ez érezhető növekedés az előző hónap végi 5,5%-hoz képest
4. Ábra:A KÖVETKEZŐ ÉVI ÉVES TERMÉK ÁRÁNAK ALAKULÁSA AZ EGYES KERESKEDÉSI HELYEKEN
Júliusban a spot árak egyetlen hónap alatt több mint 50 €/MWh-val nőttek, és 200 €/MWh körüli szintet értek el. A határidős árak is követték az emelkedést, a 2023. és 2024. évi termék is harmadával lett drágább. A 2023-as éves termék 150 €/MWh-ra emelkedett. A szűkös LNG forrásokért folytatott versenyben az európai piacok jelentős felárat fizetnek, a hónap végén a szeptember havi termék több mint 50 €/MWh-val volt drágább, mint a távol-keleti piacokon.
Az orosz gáztól jobban függő kelet-európai piaci árak továbbra is jelentős felárat fizetnek a nyugat-európai piacokhoz képest. A spot piacokon a német és a holland piac mozog szorosabban együtt, amelyhez képest az osztrák és a magyar piac 5-6 €/MWh felárat fizet.
Az éves termékek esetében a hollandhoz képest a német piac is 5 €/MWh körüli felárat fizet.
A TTF-en a hónap eleji kiugrást a norvég olajipari munkások tervezett sztrájkja okozta, amely a norvég szénhidrogén-termelés jelentős hányadának kiesésével fenyegetett. A hónap közepén az Északi Áramlat karbantartás utáni újraindulásával kapcsolatos bizonytalanság mozgatta az árakat, míg a hónap végén az újrainduló áramlás felére csökkenése, valamint a kompresszorok jogi helyzetével kapcsolatos problémák okoztak újabb ártüskét.
1. Ábra: A FORWARD ÁRAK ALAKULÁSA A VILÁG FŐ PIACAIN
2. Ábra: SPOT GÁZÁRAK ALAKULÁSA A CEEGEX-EN ÉS A MEGHATÁROZÓ EURÓPAI PIACOKON
3. Ábra:AZ ÉVES TERMÉK ÁRA A KÜLÖNBÖZŐ NYUGAT-EURÓPAI PIACOKON
A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezőárak közül júliusban a szén euróban mért ára 240 €/t közeléből 290 €/t-ig drágult, majd a hónapot 270 €-n zárta. A szén-dioxid-kvóta ára a hónap végére 10 €-val csökkent, 80 €/t közelébe, utoljára áprilisban voltak ilyen alacsony árak. A Brent olajjal 88 és 97 €/hordó közötti áron kereskedtek júliusban, a hónapot 95,89 €/hordó áron zárta.
4. ábra: A 2023. ÉVES TERMÉK ÁRÁT BEFOLYÁSOLÓ FUNDAMENTÁLIS TÉNYEZŐK ALAKULÁSA
Az európai piacra érkező import volumene az előző évinél 3%-kal alacsonyabban alakult, az előző hónaphoz képest is 1%-kal csökkent a napi átlagos szállítás. Az orosz forrás a tavaly júliusi szint harmadára esett vissza, az előző hónaphoz képest pedig további 26%-kal csökkent. Ezt részben ellensúlyozta az LNGimport 7%-os, és a norvég források 8%-os növekedése. Az afrikai import 8%-kal csökkent júniushoz képest, mivel karbantartás volt a szállítási útvonalon. Az Északi Áramlat vezetéken a szállítás a karbantartás után sem nőtt, maradt a májusi napi átlagos mennyiség 40%-a, amely július 27-től kb. 20%-os szintre apadt. A Török Áramlaton a szállítás éves alapon 11%-kal bővült, a júliusi szállítási mennyisége meghaladta az Északi Áramlat szintjét. Az ukrán vonalon az átlagos import a megelőző havi szinten alakult, a balti szállítás napi átlaga 2%-kal nőtt. A balti ellátást szerződésszegésre hivatkozva július 30-án az orosz fél leállította.
A magas árkörnyezetben gyorsan csökken a hazai gázkereslet, a felhasználás az előző évihez képest 10%-kal, a munkanaphatást kiszűrve 9%-kal esett vissza. A fogyasztás szerkezetéről részletes adat június hónapról érhető el. A kereslet mérséklődése minden szektorra kiterjedt, a lakossági fogyasztása év/év alapon 14%-kal, az erőművi felhasználás 14%-kal, az ipari felhasználást reprezentáló egyéb kategória fogyasztása 8%-kal csökkent. A visszaesés részben annak volt köszönhető, hogy 2021 június elején egyes napokon még fűtési igény jelentkezett. Az előző év júliusához képest 3,5 TWh-val emelkedett a nettó import, 0,5 TWh-val csökkent a fogyasztás, így a tárolóba az előző júliusi mennyiség kétszerese került.
Az előző hónaphoz képest az összes import 8%-kal nőtt, miközben a tranzit szállítások tovább csökkentek. Az Északi Áramlaton érkező források csökkenése az Ausztriából Magyarországra érkező források csökkenésében is éreztette hatását, a szerb beszállítás viszont rekordmagas szintet ért el. A román import is jelentősen emelkedett, szinte teljesen kihasználták a rendelkezésre álló kapacitásokat.
Júliusban a betárolt mennyiség (7,9 TWh) több mint kétszerese volt a megelőző évinek, a hó végén a töltöttségi szint 51,7%-on állt. Az uniós földgáztárolók töltöttségi szintje a hónap végén a 2019. és 2020. évi, kínálati bőséggel jellemezhető kimagasló szintekhez képest jóval alacsonyabb volt, de 15%-kal több földgázt tároltak be, mint a megelőző 5 év átlagos július havi tárolási mennyisége. Mivel a régiós országokban fogyasztásarányosan sokkal több tároló áll rendelkezésre, mint az EU 27 átlaga, a régió országaiban a tárolók összes tárolói kapacitásokhoz viszonyított töltöttségi szintje nem érte el az uniós átlagot, ugyanakkor a magyar megközelítette, az osztrák és szlovák töltöttségi szint meghaladta a Unió által elvárt 35%-os fogyasztásarányos tárolói szintet.
(forrás:mekh.hu)
2022.09.26.