Menerko - Optimális energiamenedzsment

Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image
6

Először tárgyalták az EU hosszú távú dekarbonizációs stratégiáját

decarbonizácioElső alkalommal folytattak véleménycserét a tagállamok szakminisztériumi vezetői az Európai Unió hosszú távú dekarbonizációs stratégiájáról szóló bizottsági közleményről (A Clean Planet for All) az Energia és a Környezetvédelmi Tanácson december 19-20-án, Brüsszelben.

A stratégia által vizsgált különböző kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek közül a Bizottság és több tagállam is a legambiciózusabbakat preferálja, amelyek azt feltételezik, hogy Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2050-re nullára csökken.

A vitában többen hangsúlyozták a társadalmi és gazdasági hatások elemzésének fontosságát, a döntéseket megelőző széles körű egyeztetés szükségességét. Gyakran fogalmazódott meg elvárásként a gazdasági versenyképesség és a tagállamok sajátosságainak figyelembevétele, a technológiasemlegesség és a költséghatékonyság igénye. A magyar delegáció vezetője, Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a magyar energiamixben a dekarbonizált gazdaság felé történő átmenetben a megújulók mellett fontos szerepet játszik a nukleáris energia, amely nélkül a Párizsi Megállapodás végrehajtása másutt is nehézségekbe ütközne. Magyarország fontosnak tartja, hogy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, nagyon ambiciózus célok elérését megfelelő források támogassák, és a jövőbeni szabályozás a költséghatékonyság érdekében a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsa a tagállamok számára.

A december 19-i Energia Tanácson a miniszterek tájékoztatást kaptak a villamosenergia belső piaci tervezetekkel kapcsolatban az Európai Parlamenttel létrejött előzetes megállapodásról.

Az irányelv rendelkezései a szabályozott árak kivezetési határidő nélküli fenntartását biztosítják a védendő fogyasztók, így különösen az energiaszegény háztartások és mikrovállalkozások számára. Az energiatermelés ellátásbiztonsági tartalékként való támogatását uniós és nemzeti értékelés alapján lehet bevezetni az állami támogatási szabályokkal összhangban. A kompromisszum szerint azonban új szenes erőművek már nem, míg a meglévők legfeljebb 2025. július 1-ig részesülhetnek támogatásban. A korlátozás alól mentesül ugyanakkor minden 2019. december 31-ig megkötött és a Bizottság által jóváhagyott támogatási szerződés. Magyarország üdvözölte a megállapodás létrejöttét, mert az kiszámítható szabályozási környezetet teremt az árampiacon, és jó hatással lesz a beruházások ösztönzésére is. A kompromisszumra vonatkozó magyar álláspontot a végleges szöveg ismeretében alakítják ki.

A december 20-i Környezetvédelmi Tanácson a miniszterek vitát folytattak az EU közlekedési ágazatának zöldítését célzó szabályozási keret egyik eleméről, a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről.

Kaderják Péter elmondta: a növekvő környezetszennyezés megfékezése miatt hazánk is támogatja a kibocsátás-csökkentési célok bevezetését. Fontos a közlekedési ágazat további dekarbonizációja, azonban nem szabad elfeledkezni a munkahelyekről, a gazdasági növekedésről és az európai gyártók versenyképességéről sem. Az államtitkár kiemelte, hogy az alternatív és szintetikus üzemanyagok jelentős szerepet játszanak a közlekedés dekarbonizációjában, és javasolta, hogy a 2022-es felülvizsgálat során a Bizottság vizsgálja meg ezeknek a jövőbeli szerepét, elterjedésük ösztönzésének lehetőségeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes uniós tagállamokban – így Magyarországon is – évről évre nő a használt nehézgépjárművek behozatala. Ezért

kezdeményezte, hogy a 2022-es felülvizsgálat keretében az Európai Bizottság elemezze az új szabályozás hatásait az uniós használtgépjármű-piacra.
A miniszterek véleménye leginkább az ambíciószint kapcsán tért el, de végül elfogadták az elnökség kompromisszumos javaslatát, amely a 2030-as kibocsátás-csökkentési célt 30 százalékban határozza meg, feltéve, hogy a 2022-es felülvizsgálat során nem születik más döntés. A felülvizsgálat során az Európai Bizottságnak elemeznie kell az alternatív és szintetikus üzemanyag lehetséges szerepét a kibocsátás-csökkentésben. A létrejött politikai megállapodás alapján a Tanács januárban megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

(forrás: http://www.orientpress.hu)

Energetikai szakreferens

Hírek