Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) audit nem csupán jogi előírás, hanem eszköz a valós energiamegtakarítások eléréséhez.
Energetikai auditorjaink biztosítják a teljes jogszabályi megfelelést, miközben maximalizálják a megtakarításból származó bevételeket, így erősítve a vállalat hatékonyságát és pénzügyi stabilitását.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) stratégiai eszköz, amely a piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy aktívan hozzájáruljanak a nemzeti energiamegtakarítási célokhoz.
Ez a rendszer magánpiaci forrásokat von be az energiahatékonyság növelésébe, áthidalva ezzel a finanszírozási szakadékot. A kötelezett entitások feladata, hogy olyan igazolt energiamegtakarítást eredményező programokat, beruházásokat és intézkedéseket valósítsanak meg a végfelhasználóknál, amelyek mérhető eredményt hoznak.
Az EKR ezzel mozgásba hozza az energiahatékonysági láncot, innovációt teremt, és dinamikus új üzleti lehetőségeket generál minden résztvevő számára.
Villamosenergia-kereskedők
Villamosenergia egyetemes szolgáltatói
Földgázkereskedők
Földgáz egyetemes szolgáltatói
Közlekedési célú üzemanyagot felhasználók részére értékesítők
Vállalatok
Lakosság
Közintézmények
A kedvezményezettek érdeke, hogy az energiamegtakarításukért cserébe anyagi jogokat kapjanak.
Az audit célja, hogy az energiamegtakarításokat pontosan számszerűsítsék és hitelesítsék, hogy ez által azokat a kötelezett energiakereskedők felhasználhassák az energiahatékonysági kötelezettségeik teljesítésére.
A megvalósítást követően kerül sor az auditálásra, amely az elért energiamegtakarítást számszerűsíti.
Auditálás történhet:
Egyedi audit formájában, ahol független auditor vizsgálja a megtakarítást.
Katalógus alapú elszámolással, ha az intézkedés típusa és eredménye megfelel az EKR katalógusban rögzített sablonnak.
A hitelesítés során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megvizsgálja és jóváhagyja a bejelentett energiamegtakarítást.
Csak hitelesített megtakarítás számolható el az EKR kötelezettség teljesítéseként.
A jóváhagyott megtakarítások bekerülnek az EKR nyilvántartásba.
Ez biztosítja, hogy az adott energia-megtakarítás hivatalosan elszámolható a kötelezett fél számára.
Az audit biztosítja, hogy a beruházás valóban hozzájárul az országos energiahatékonysági célok eléréséhez, továbbá igazolja az energiamegtakarítások valódiságát.
A hitelesített energiamegtakarítások értékesíthetők a kötelezett energiakereskedők számára, ezért közvetlen bevételt generálnak a vállalkozások számára.
Az auditot kizárólag a MEKH által engedélyezett auditorok végezhetik el.
Megvalósuló, megvalósult projekt elszámolása:
ha ezekhez nem járult hozzá valamely szereplő addicionálisnak minősülő módon.
Megtakarítás:
az esetlegesen létező minimum hatékonysági követelményeknél vagy uniós előírásoknál rosszabb állapothoz képest következik be.
A napelemes háztartási energiatermelés:
nem elszámolható energiahatékonyság javulásként, ellenben a napkollektor és hőszivattyú igen.
2025. január 01. napjától csak olyan intézkedés hitelesíthető:
melynek megvalósulása 14 hónapnál nem régebbi.
Technológiai fejlesztést létrehozó beruházás esetén a határidő 18 hónapra bővíthető.
Villamos energia kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek;
földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek; közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetek és 2024-től egyesületek;
továbbá 2024-től a saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél.
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarításokat a tárgyévet követő március 31-ig gyűjtheti az EKR Adatgyűjtő Rendszerben a 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben megállapított módon és adattartalommal. A kötelezett felek EKR számlájára hitelesített megtakarítás a hitelesítő szervezet általi bejegyzés, vagy a HEM jogosultja által történő átruházás révén kerülhet.
Ha a kötelezett fél a számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, akkor a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozhat, hogy kötelezettségét részben vagy egészben energiahatékonysági járulék (50 000,- Ft/GJ) megfizetésével teljesíti-e, vagy a tárgyévet követő két évben megállapított kötelezettsége túlteljesítéséből fogja azt teljesíteni 50%-os ill. 75%-os csökkentés figyelembevételével.
Ha a kötelezett fél a fenti határidőig a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, illetve a járulék megfizetése elmarad vagy csak részben teljesül, az a kötelezett fél nemteljesítésének minősül.
A 2025. év évzárásakor az egyes kötelezettségrészek az alábbi sorrendben kerülnek feltöltésre a rendelkezésre álló HEM-ekkel: Felső75, Alsó30, Felső25 és végül az Alsó70 kötelezettségrész.
Az egyes kötelezettségrészeken belül értelemszerűen azok a HEM-ek kerülnek elszámolásra, amelyek az adott kötelezettségrészre elszámolhatók. Ha a kötelezettségrész mértékét meghaladó HEM is rendelkezésre áll, akkor (ahol az értelmezhető) az alábbi sorrend szerint kerülnek elszámolásra:
Az EKR bevezetésének célja, hogy széles körben alkalmazott tényleges energiamegtakarítási intézkedések megvalósításával teljesíthetőek legyenek az energiahatékonysági irányelv 7. cikkében a 2021-2030. közötti kötelezettségi időszakra meghatározott kumulált célkitűzések. Ezen időszakon belül van lehetőség a tárgyéven kívül is elszámolni megtakarítást.
Az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti része a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolható elért megtakarításként, de csökkentett értékkel. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan 50%-os, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan 25%-os mértékben vehető figyelembe a megtakarítás.
Az Ehat. tv. 2025. június 12-től hatályos módosítása alapján a Felső75 és az Alsó30 kötelezettségrészt a tárgyévben kell teljesíteni, vagyis nincs lehetőség a tárgyévi kötelezettség következő évre történő átvitelére még a fenti %-os értékcsökkentéssel sem.
Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét a következő két év egyikében fogja teljesíteni (figyelembe véve az említett vonatkozó csökkentést), vagy pedig dönthet úgy, hogy megtakarítási kötelezettségét – részben vagy egészben – kiváltja energiahatékonysági járulék megfizetésével. Ennek mértéke minden nem teljesített 1 GJ/év után 50 000 Ft. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások vagy közintézményi épületek energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni.
Ha a bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor a többlet utolsó alkalommal a 2024. év zárásakor, 2025. március 31-én került kedvezményes szorzóval elszámolásra. A 2025. évre többletként áthozott hitelesített energiamegtakarítás már kedvezményes szorzók alkalmazása nélkül, egyszeres értéken kerül elszámolásra 2026. március 31-én.
Ha a bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor a többlet utolsó alkalommal a 2024. év zárásakor, 2025. március 31-én került kedvezményes szorzóval elszámolásra. A 2025. évre többletként áthozott hitelesített energiamegtakarítás már kedvezményes szorzók alkalmazása nélkül, egyszeres értéken kerül elszámolásra 2026. március 31-én.
Lényeges hozzájárulásként a kötelezettnek, vagy bármely más személynek olyan közreműködést kell kifejteni, amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés megvalósítása mellett. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.
A Hivatal vizsgálja a lényeges hozzájárulást kifejtő személy meglétét. E személy lehet a kötelezett, a kivitelező, az energetikai tanácsadó, bármely energiahatékonysági szolgáltató, egyéb harmadik személy, de nem lehet maga a beruházó végső felhasználó. A beruházó végső felhasználó beruházás megvalósításáról hozott döntésének más, megnevezett személy hozzájárulására kell kialakulnia.
A lényeges hozzájárulás egyedi esetekben való elfogadhatósága érdekében a Hivatal javasolja az alábbi elvek követését: a hozzájárulás legyen előzetes és meghatározott személytől származzon, de ne magától a beruházó végső felhasználótól, kivéve, ha a kötelezett a beruházó végső felhasználó és saját eszközein hajt végre intézkedést.
A 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetében kötelezővé vált az egyéni fellépés megkezdése előtt a végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy között írásbeli megállapodás megkötése. A megállapodás többek között tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. A megállapodás elektronikus úton is megköthető. A megállapodást az egyéni fellépés kezdete, vagyis a beruházás, vagy intézkedés célját szolgáló termékek, szolgáltatások megrendelésének a napja, vagy bármely, a beruházást visszafordíthatatlanná tevő kötelezettségvállalás előtt kell megkötni.
Bármely tevékenység, tevékenységek és szolgáltatások összessége elfogadható, amely alkalmas arra, hogy a beruházó végső felhasználó elhatározását olyan irányba alakítsa, hogy a beruházás megvalósítása mellett döntsön, pl. helyszíni szemlén alapuló energetikai tanácsadás, energetikai tanúsítvány vagy részletes terv szolgáltatása, az elérhető megtakarítás kiszámítása, a költségek megtérülésének kiszámítása, állami támogatási programok ismertetése, pályázati feltételeknek való megfelelés vizsgálata, pályázatírási segítség nyújtása, pályázatíró biztosítása, a beruházás megkezdése előtt egyeztetés a megtakarítás későbbi megvásárlásáról, vételi ajánlat adása, megegyezés a későbbi adásvétel lényeges feltételeiben vagy más közvetlen részvétel, illetve közreműködés.
A lényeges hozzájárulási kritériumnak megfelelő hozzájárulások beazonosítása kapcsán a Hivatal felhasználja a bizottsági ajánlás IX. függelékében foglaltakat is.
További hozzájárulások például:
A 2023. június 24. előtt megkezdett egyéni fellépések esetében az addicionális hozzájárulás megléte a beruházó végső felhasználó részéről igazolható volt nyilatkozattal, vagy a beruházó végső felhasználó és a hozzájárulást kifejtő közötti írásbeli megállapodással, kivitelezési, tanácsadási, egyéb szerződéssel, amely – többek között – részletezi az addicionális hozzájárulást kifejtő – előző pont szerinti – tevékenységét.
A fenti tartalmú nyilatkozatok, írásbeli megállapodások, szerződések bemutatása feltétlenül szükséges a hitelesítő szervezet számára, hogy az addicionális hozzájárulás meglétéről meg tudjon győződni, és feltétlenül szükségesek a Hivatal számára az esetleges hatósági ellenőrzés során.
A 2023. június 24. után megkezdett egyéni fellépések esetében kötelezővé vált az egyéni fellépés megkezdése előtt a végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy között írásbeli megállapodás megkötése. A megállapodás többek között tartalmazza az energiamegtakarítás első jogosultjának személyét, a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére.
A hitelesítő szervezet több energiahatékonyság-javító intézkedésből vagy beruházásból származó energiamegtakarítást egy energetikai auditba foglalhat, vagy azokról egy hitelesítési dokumentumot állíthat ki (azaz tömbösíthet), ha az intézkedések/beruházások vonatkozásában megállapított energiamegtakarítás mértékét befolyásoló összes feltétel azonos, különös tekintettel az alábbiakra:
A https://ekr.mekh.hu/ adatgyűjtő felületen történő adatszolgáltatás során a tömbösítéssel érintett valamennyi projektre vonatkozó adat feltüntetése szükséges.
Az Ehat. tv. 15. § (3) bekezdése alapján, ha a beruházáshoz valamely alternatív szakpolitikai intézkedést, pl. TAO kedvezményt, vagy egyéb vissza nem térítendő támogatást is igénybe vesznek, akkor a kifejtett addicionális hozzájárulásnak az érintett alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételére is ki kell terjednie. Ez akként igazolható, hogy a beruházó végső felhasználó nyilatkozatában vagy a beruházó végső felhasználó és a hozzájárulást kifejtő közötti írásbeli megállapodásban, kivitelezési, tanácsadási, egyéb szerződésben feltüntetésre kerül, hogy az érintett támogatások bemutatásra kerültek, a hozzájárulást kifejtő segítséget nyújtott a pályázásban, a támogatás igénybevételében, stb.
A lényeges (korábban addicionális) hozzájárulás nem lehet utólagos, mindenképpen előzetesnek kell lennie, azonban nem kizárólag a kötelezett fejtheti ki. Abban az esetben, amikor a kötelezett harmadik féltől vásárol meg egy elkészült beruházással elért megtakarítást, a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást más személy fejti ki.
Igen, elszámolható, amennyiben ténylegesen végsőenergiában kimutatható megtakarításról van szó. A kiinduló állapot és az intézkedést követő állapot közötti energiamegtakarítást ezeknél az eseteknél is ki kell mutatni és igazolni kell. Figyelembe kell venni az Ehat. vhr. 7. mellékletében megállapított egyéb kritériumokat, pl. addicionalitás elve, jogszabályokban vagy uniós jogi aktusokban meghatározott követelményszinteket meghaladó megtakarítás.
Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során van lehetőség a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítésének vagy épületekre való felszerelésének figyelembevételére, feltéve, hogy ellenőrizhető, mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. Erre a bizottsági ajánlás X. függeléke ad pontos, számítási példákkal alátámasztott útmutatást, továbbá a sztenderd elszámolásra az EKR-katalógus tartalmaz ismertetést. A fotovoltaikus villamosenergia termelés nem számolható el energiamegtakarításként, mivel az energia fogyasztás nem csökken, csak más forrásból származó energiából kerül kielégítésre, ami nem eredményez hatékonyságnövelésből származó végsőenergia-megtakarítást. A hőszivattyú által felhasznált környezeti hő energiamegtakarításként elszámolható, valamint 2025. január 1-től a napkollektorral előállított hő is elszámolható energiamegtakarításként.
A sztenderd energiahatékonysági intézkedés jegyzék (EKR-katalógus) célja, hogy energetikai audit nélkül, egyszerűsített számítással lehessen az elért energiamegtakarítás nagyságát meghatározni. A katalógus a 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet mellékleteként került kiadásra.
2025. június 12. napjától az energiapolitikáért felelős miniszter rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a leggyakoribb, sztenderdizálható, energiahatékonyságot javító intézkedésekre az elszámolást és a keletkező energiamegtakarítás megállapítását megkönnyítendő jegyzéket rendeletben állapítsa meg. A Hivatal által a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1. mellékleteként kiadott jegyzék 2025. június 11-én hatályát vesztette. Ennek értelmében 2025. június 11-én és azt követően megvalósult beruházás esetén az energiamegtakarítás mértékének régi katalógussal történő megállapítása már nem lehetséges. A korábban megvalósult beruházások esetén az energiamegtakarítás mértékének megállapítására legkésőbb 2025. június 11-ig volt felhasználható a katalógus.
Az energiamegtakarítás első jogosultját alapvetően a beruházásban részt vevő felek közötti megállapodás határozza meg. 2023. június 24. után megkezdett egyéni fellépések esetén kötelező írásbeli megállapodást kötni a végső felhasználó és a hozzájárulást nyújtó fél között, amelyben meg kell jelölni az első jogosultat. Kivételek: szemléletformálási intézkedésnél, illetve ha a kötelezett saját tevékenységén belül hajtja végre a megtakarítást, ekkor ő maga az első jogosult.
Megállapodás hiányában 2022. július 1. óta törvényi vélelem szerint az első jogosult az, aki a többlet-hozzájárulást nyújtotta. A hitelesítő szervezetek feladata, hogy a megtakarítást mindig a valódi jogosult kapja. 2023. június 24. után kezdett egyéni fellépés esetén megállapodás nélkül a megtakarítás nem hitelesíthető, és nem jogosultnak történő átruházása semmis, kivéve a hitelesítő szervezeti pótlást.
A rendszer működéséhez szükséges, hogy a kötelezetteken és a végső felhasználókon kívül más szervező személyek is részt vehessenek beruházások generálásában, a megtakarítások összegyűjtésében és a kötelezettekhez történő közvetítésében. A beruházó végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást nyújtó személy az energiamegtakarítás első jogosultjának személyéről 2023. június 24. előtti egyéni fellépések esetén megállapodhatott, míg 2023. június 24. utáni fellépéseknél – két kivételtől eltekintve – kötelező a megállapodás. Ennek alapján a lényeges hozzájárulást nyújtó személy is lehet az első jogosult, így ő jogosult a megtakarítás hitelesítésére és értékesítésére. Megállapodás hiányában 2022. július 1. óta törvényi vélelem alapján az energiamegtakarítás jogosultja az a személy, aki a hozzájárulást nyújtotta.
A Hivatal szerint, ha a kötelezett nem közvetlenül nyújtja a lényeges hozzájárulást, de szeretné őt tenni az energiamegtakarítás jogosultjává, akkor igazolható módon részt kell vennie a beruházás létrejöttében, hogy ne minősüljön leplezett átruházásnak. Elfogadható közreműködés például, ha a kötelezett előzetesen megbíz egy háztartásinagygép-kereskedőt a gépcsere-program végrehajtására. A végső felhasználó és a hozzájárulást nyújtó személy közötti megállapodásban mindig pontosan meg kell határozni, ki lesz az energiamegtakarítás jogosultja (végső felhasználó, hozzájárulást nyújtó, vagy a kötelezett). Ha a megállapodás nem rendelkezik erről, a kötelezett csak átruházás útján szerezheti meg szabályosan a már hitelesített megtakarítást.
Nincs akadálya, mivel az elért megtakarítás a hitelesítést követően vagyoni értékű joggá alakul és korlátozottan forgalomképes vagyonelemként értékesíthető. Ez a korlátozás csupán annyit jelent, hogy a vagyonelem szerzője kizárólag kötelezett lehet, az értékesítő viszont lehet kötelezett és harmadik személy is. A korlátozott forgalomképesség alól kivételt jelentett, hogy 2023. július 22-től a hitelesítő szervezet is vásárolhatott a Hivatal által megállapított marasztalás mértékéig, annak teljesítése céljára. Az Ehat. tv. 2025. június 12-től hatályos módosítása alapján hitelesített energiamegtakarítást a magyar állam, valamint bármely gazdálkodó szervezet vásárolhat azzal a kitétellel, hogy hitelesítő szervezet kizárólag a marasztalás mértékéig, annak teljesítése céljából vásárolhat.
A tárgyévi kötelezettség teljesítése kizárólag a tárgyévben, vagy azt megelőző években befejezett beruházásból származó megtakarítással teljesíthető csökkentés nélkül.
A járulékfizetés alternatíva lehet azoknak, akik az első években nem tudtak projekteket lezárni, elért eredményeket felmutatni. 2021. évre vonatkozóan a 2020. január 16. után megkezdett, a 2021. évben befejezett, valamint a veszélyhelyzeti szabályozás alapján a 2022. évben befejezett intézkedésekből származó végsőenergia-megtakarítás is elszámolható volt csökkentés nélkül. A 2022. évben befejezett beruházásból származó, 2021. évre elszámolt megtakarítás után ugyanakkor nem járt a másfélszeres elszámolási kedvezmény.
Az Ehat. tv. 15. § (5) bekezdése értelmében egy elszámolható beruházás kezdő időpontja legkorábban 2020. január 16. lehet azzal, hogy a befejezésére 2021. évben kerül sor. Ennek oka az, hogy ezen a napon jelent meg a Nemzeti Energia- és Klímaterv, amely rögzítette, hogy Magyarország bevezeti az EKR rendszert, innentől kezdve értelmezhető az addicionalitás az elért megtakarítások terén. A beruházás befejezésének vagy abban az évben kell megtörténnie, amelyikre el kívánják számolni, vagy azt megelőző évek valamelyikében. Ezek alapján, egy több évre kiterjedő élettartamú hitelesített energiamegtakarítás, nem csak a beruházás befejezésének évére előírt kötelezettség teljesítésére használható fel, hanem a tárgyévi felhasználás hiányában bármely következő évben is bejelenthető és elszámolható legfeljebb a 2030. évig. A kötelezettség teljesítésére elszámolni csak megvalósult és készre jelentett beruházásokból eredő hitelesített megtakarításokat lehet.
Az Ehat. 2023. június 24-től hatályos 15. § (2a) bekezdése alapján az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósult egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással is teljesíthető, függetlenül a megtakarítás hitelesített élettartamától. E rendelkezések alapján a kötelezettség teljesítésére el nem számolt HEM-ek élettartamuk lejártát követően is alkalmasak energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére, ezért a 2023. június 24. előtt hatályos szabályozás alapján már fel nem használható, lejárt élettartamú, a HEM nyilvántartásból törölt megtakarítások a HEM nyilvántartásban visszaállításra kerültek.
A Hivatalhoz az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére bejelentett energiamegtakarítások a március 31-i elszámolásukig, vagyis tényleges teljesítésbe vonásukig bármikor módosíthatók, cserélhetők, visszavonhatók. A bejelentett energiamegtakarítás visszavonására ezt követően nincs lehetőség. A 2023-2030. évi kötelezettségek teljesítésére bejelentett energiamegtakarítások esetén a lezárás az adott évet követő március 31-én történik meg.
A bejelentett energiamegtakarítások (HEM) törlésére és módosítására vonatkozó kérelmeket elektronikus úton a MEKH_ÁLT űrlap segítségével szükséges megküldeni.
A korrekció végrehajtására vonatkozó ügyintézési határidő a kérelem beérkezésétől számított 75 nap. A korrekció végrehajtásáról külön értesítés nem kerül kiküldésre, a korrekcióról az EKR Adatgyűjtő Rendszerbe történő bejelentkezést követően a Számlák táblán lehet tájékozódni.
Az Ehat. tv. először a 2023. évi kötelezettség vonatkozásában ad lehetőséget arra, hogy a kötelezett visszamenőlegesen számoljon el megtakarítást a 2024. évi vagy 2025. évi kötelezettsége túlteljesítésének terhére. A visszamenőleges elszámolás alapfeltétele, hogy a kötelezett a későbbi teljesítési szándékáról 2024. március 31-ig nyilatkozzon. A nyilatkozatot a HEM_KotelezettsegAtvitel űrlap létrehozásával és beküldésével teheti meg a kötelezett fél. A tárgyévet követő évekre átvitt kötelezettség teljesítése egyedi elszámolással történik a HEM_EgyediElszamolas űrlap használatával.
Ha a kötelezett a 2024. évi kötelezettségét túlteljesítette, akkor a 2025. március 31-i évzárás alkalmával a 2024. évi kötelezettség túlteljesítésének a kötelezett által meghatározott része 50%-os diszkontálással számolható el a 2023. évi kötelezettség teljesítésére. Ha a kötelezett a 2024. évi túlteljesítését csak részben kívánja diszkontálással elszámolni a 2023. évi kötelezettsége terhére, vagy a túlteljesítése terhére nem határoz meg visszamenőlegesen elszámolandó hányadot, akkor a túlteljesítés 2023. évre el nem számolt része a kötelezett számláján marad.
Ha a kötelezett a 2025. évi kötelezettségét túlteljesítette, akkor a 2026. március 31-i évzárás alkalmával a 2025. évi kötelezettség túlteljesítésének a kötelezett által meghatározott része 75%-os diszkontálással számolható el a 2023. évi kötelezettség teljesítésére. Ha a kötelezett a 2025. évi túlteljesítését csak részben kívánja diszkontálással elszámolni a 2023. évi kötelezettsége (adott esetben a 2024. évi kötelezettsége) terhére, vagy a túlteljesítése terhére nem határoz meg visszamenőlegesen elszámolandó hányadot, akkor a túlteljesítés korábbi évekre el nem számolt része a kötelezett számláján marad.
A bizottsági ajánlás X. függelékének 1.4. pontja alapján fotovoltaikus berendezés felszerelése esetén nem számolható el megtakarítás, mivel az energia forrásának a megváltozása önmagában nem eredményez energiamegtakarítást. Az energiaköltségek csökkenésének oka nem a végfelhasználó energiafogyasztásának a tényleges csökkenése, hanem a villamos energia önálló termelése. A villamos energia forrásának a megváltozása nem csökkenti a végfelhasználó energiaigényét, ennél fogva az a villamosenergia-mennyiség, amellyel csökken a végfelhasználó hálózatból történő energiafogyasztása, nem számolható el az EKR keretében.
Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során van lehetőség a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítésének vagy épületekre való felszerelésének figyelembevételére, feltéve, hogy ellenőrizhető, mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. A hőszivattyú által felhasznált környezeti hő energiamegtakarításként elszámolható , valamint 2025. január 1-től a napkollektorral előállított hő is elszámolható energiamegtakarításként. A fotovoltaikus villamosenergia termelés nem számolható el energiamegtakarításként.
Igen, a számítási módszert a katalógus is tartalmazza, összhangban a bizottsági ajánlással.
Az elszámolható energiamegtakarítás a beruházásnak a megvalósulása és várható élettartama, de legfeljebb 2030. december 31. közötti élettartamára kiszámolt, avulással csökkentett energiamegtakarítás egy évre eső átlaga. A számítás során a beruházás élettartama az irányadó, ha az élettartam vége hamarabb következik be, mint 2030. december 31. Minden egyéb esetben az intézkedés létrejötte és 2030. december 31. közötti időszakot kell alapul venni. A Hivatal elszámolható megtakarításként teljes évi megtakarítást vesz figyelembe, függetlenül a beruházás vagy intézkedés megvalósulásának éven belüli dátumától, azonban a teljes évi megtakarítás kiszámolásakor figyelemmel kell lenni az Ehat. vhr. 7. melléklet 2.14. pontjára, vagyis az élettartam és avulás számításba vételével kell a 2021. és 2030. közötti évekre eső megtakarítást összeadni és az átlagát (mint éves megtakarítást) megállapítani.
A 6 évnél rövidebb élettartamú egyéni fellépésből származó megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel kell felvezetni a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába. A HEM arányos csökkentéssel történő felvezetésére legkésőbb 2025. december 31-ig van lehetőség és csak akkor, ha az egyéni fellépés 2025. június 30-ig megkezdődött. 2025. július 1-jén és azt követően megkezdett, 6 évnél rövidebb élettartamú megtakarítás már nem vezethető fel a HEM nyilvántartásba.
Az energiahatékonysági irányelv 7. cikke 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti periódusra definiálta a jelenlegi kötelezettségi időszakot. Ezen időszakban az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát és azt is, hogy idővel milyen arányban csökkennek a megtakarítások. Ezt a számítást az egyes intézkedések által a végrehajtásuk időpontjától legfeljebb 2030. december 31-ig tartó időszakban majd elérendő megtakarítások összeadásával kell elvégezni. A 2030. december 31. után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségébe, még abban az esetben sem, ha egyes intézkedések várható élettartama 2030. december 31-én még nem ér véget.
Az Ehat. vhr. 8. melléklet III. részében feltüntetett alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén az elért energiamegtakarításból a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részarányán felüli rész (1-VNT) számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.
Az Ehat. vhr. 8. melléklet III. részében feltüntetett, lakóépület energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén az elért energiamegtakarításból a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részarányától függetlenül, az energiamegtakarítás 70%-a számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.
Visszatérítendő állami támogatással, alternatív szakpolitikai intézkedésnek nem minősülő állami támogatással vagy adókedvezménnyel elért energiamegtakarítás 100%-ban elszámolható az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.
A szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek olyan beruházása esetén, amelynek megvalósulásához a szakreferens fejtette ki a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást, a keletkezett megtakarítás 100%-ban elszámolható az EKR-ben. Ha a beruházáshoz alternatív szakpolitikai intézkedésnek minősülő vissza nem térítendő állami támogatás vagy adókedvezmény is igénybevételre került, akkor az elért megtakarításnak a támogatás vagy adókedvezmény arányán felüli része számolható el 100%-ban az EKR-ben.
Amennyiben a kötelezett fél nem tesz eleget az energiamegtakarítás mértékét megállapító határozatban foglalt energiamegtakarítási kötelezettségének, illetve nem nyilatkozik arról, hogy a kötelezettségét energiahatékonysági járulék megfizetésével kívánja teljesíteni, a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A kötelezett fél a bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.
A szervezett másodlagos piac működtetésével a Kormány a MAVIR Zrt-t bízta meg. A MAVIR Zrt. a szervezett piacot a CEEGEX Zrt. közreműködésével működteti (www.ceegex.hu). Az első aukcióra 2024. február 27-én került sor. A CEEGEX Zrt. honlapján közzétett kereskedési naptár szerint negyedévente kerülnek megrendezésre további aukciók. A tagfelvétellel kapcsolatban ugyancsak a CEEGEX Zrt. honlapján olvasható részletes tájékoztató.
2024. július 1-től indult Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához címen kiírt felhívás nem írja elő a jelentős felújítás követelményeinek való megfelelést, kizárólag a 30%-os energiamegtakarítás teljesülésére fókuszál. Az energiamegtakarítás EKR-ben történő elszámolása esetén a Hivatal hatásköre nem terjed ki a jelentős felújítás esetére előírt követelményértékek teljesítésének vizsgálatára.
Az Ehat. vhr. 7. mellékletének 2.3. pontja alapján a kombinált épületkorszerűsítésből származó energiamegtakarítás a minimumkövetelmények figyelembevétele nélkül elszámolható. A kombinált épületkorszerűsítés fogalmát az Ehat. vhr. 1. § 5a. pontja határozza meg a következők szerint: „az a korszerűsítés, amikor az épület korszerűsítése során az épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítésénél és az épülettechnikai rendszerek energetikai korszerűsítésénél meghatározott intézkedés típusok közül mindkét típusból legalább egyet-egyet megvalósítanak, azzal, hogy a kombinált épület felújítási intézkedésekből származó megtakarítást kiinduló állapot és a korszerűsítéssel, cserével elért új állapot energiafogyasztásának különbségeként kell meghatározni”.
Az Ehat. tv. 15. § (4) bekezdése alapján lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés megvalósítása során az alternatív szakpolitikai intézkedésnek minősülő vissza nem térítendő állami támogatás igénybevétele esetén energiamegtakarítás 70%-a akkor is elszámolható EKR-ben, ha az 1-VNT szabály alkalmazásával ennél kevesebb lenne elszámolható.
Az Otthonfelújítási Program keretében vagy az épülethatároló szerkezetek energetikai korszerűsítése vagy kombinált épületkorszerűsítés valósulhat meg, tehát a fentiek alapján ezen beruházásokból mint alternatív szakpolitikai intézkedésnek minősülő vissza nem térítendő állami támogatással megvalósuló beruházásokból keletkező végsőenergia-megtakarítás 70%-a elszámolható lesz az EKR-ben. Az energiamegtakarítás mértékét javasolt egyedi energetikai audittal megállapítani, ahol a számítás alapját az Otthonfelújítási Program által előírt energetikai tanúsítással megállapított és a záró energetikai nyilatkozatban feltüntetett végsőenergia-megtakarítás képezi.
Kombinált épületkorszerűsítés esetén az Ehat. vhr. 6. mellékletében meghatározott 25 év élettartam és 0% éves avulási korrekció alkalmazandó.
Kazáncserét magában foglaló beruházásból származó megtakarítás legkésőbb 2025. június 19-ig volt felvezethető a HEM nyilvántartásba.
2025. január 31. naptól a hitelesítő szervezetek felügyeleti díj fizetésére kötelesek. A felügyeleti díj mértéke a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába felvezetett 1 GJ hitelesített energiamegtakarítás után az energiahatékonysági járulék 0,1%-a, azaz 50,- Ft. A Hivatal csak a felügyeleti díj beérkezése esetén tünteti fel a hitelesített energiamegtakarítást vagy annak megnövelt értékét a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában (https://ekr.mekh.hu/).
A hitelesítő szervezet a felügyeleti díjat az alábbi számlaszámra fizetheti be:
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 10032000-01714373-00000000
A közlemény rovatba szükséges beírni a „HEM” megjelölést. További információ feltüntetése nem szükséges, illetve nem kerül figyelembevételre, a Hivatal a befizetésről külön igazolást nem bocsát ki. Az átutalás feldolgozása automatizált, ezért az átutalt összeg csak akkor használható fel felügyeleti díjként, ha a közlemény rovatban szerepel a „HEM” megjelölés, és az összeget az adott hitelesítő szervezet bankszámlájáról utalták át.
A hitelesítő szervezet számára a Hivatal negyedévente utólag állít ki számlát az adott negyedévben a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába felvezetett hitelesített energiamegtakarítás mértéke alapján számított felügyeleti díjról. A felügyeleti díjként befizetett, de fel nem használt összeg a következő negyedévben felhasználható vagy az erre irányuló kérelem esetén a Hivatal részéről visszautalható.
A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában közzétett hitelesített energiamegtakarítás törlése, vagy mértékének csökkentése a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget nem érinti, visszatérítésére nincs lehetőség.
Az űrlap beküldése után munkatársaink hamarosan jelentkezni fognak.
