Kötelező energetikai audit jogszabály változások
Cégünk december 2-án részt vett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által szervezett, az energetikai auditáló szervezetek számára szóló workshopon. A rendezvény célja az volt, hogy együtt áttekintsük az elmúlt másfél év tapasztalatait és az energetikai auditokkal kapcsolatos szabályozást, a várható módosításokat.
A változások alapját egy november 22-én elfogadott törvényjavaslat adja, mely azóta megjelent a végrehajtási törvény módosításával együtt. A két rendelet letölthető honlapunkról.
A következőkben szeretnénk összefoglalni az Ügyfeleinket is érintő kérdéseket:
1. Nagyvállalatok regisztrációja
A nagyvállalatoknak 2016. január 20-ig regisztrálniuk kellett magukat a MEKH által megadott módon. Azonban ezt a regisztrációt évente szükséges megismételni – minden év június 30-ig, ráadásul újabb terheket rónak a cégekre: a regisztráció díja várhatóan 100.000 Ft/év lesz.
A regisztráció az alábbi cégeknek kötelező:
- nagyvállalatok számára, akik auditálásra kötelezettek
- nagyvállalatok számára, akik a kötelezettség alól mentesülnek
- energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett vállalatok számára
Az erről szóló rendeletmódosítás előreláthatólag 2017. január 31-t követően fog megjelenni.
Szintén ehhez kapcsolódik, hogy 2017. július 31. után hatályba lépő rendelet értelmében szűkítik a nagyvállalt fogalmát. Ennek célja, hogy kötelező energetikai auditálás alól mentesüljenek a partnervállalkozások.
Továbbá a jövőben mentesülnek az energetikai auditálási kötelezettség alól azok a nagyvállalatok, melyek végső energiafogyasztása 3 év átlagában 3 GWh átlagos alatt marad.
2. A kötelező energetikai audit megismétlése
A jogszabály eredetileg úgy szólt, hogy a nagyvállalatok kötelesek az energetikai auditot 2015. december 5-ig elvégeztetni. Azonban a Hivatal 2016. december 31-ig türelmi időt biztosított, és nem büntette azokat a vállalatokat, amelyek eddig a határidőig nem nyilatkoztak a kötelezettség teljesítéséről.
Szintén jogszabály írta elő, hogy az auditot 4 évente szükséges megismételni. Azonban a Hivatal úgy döntött, hogy a következő teljesítési határidő 2019. december 5. Vagyis a 4 évbe nem számít bele a türelmi moratórium időszaka. Így azoknak a nagyvállalatoknak, akik ekkor végeztették el az energetikai auditálást, figyelniük kell, hogy számukra ténylegesen nem áll rendelkezésre 4 év a következő auditig.
Új nagyvállalat esetén (tulajdonos váltással nagyvállalattá minősült, új alapításúak, Kkvtv. szerinti 2 éves szabály) az első audit elkészítésének időpontja a regisztrációs kötelezettséget követő év június 30.
3. Az energetikai auditok ellenőrzése
A legfontosabb, hogy jogszabályban rögzítették, hogy a Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.
Az energetikai auditok ellenőrzése két tényező mentén fog történni. Első körben átnézik, hogy melyik nagyvállalat nem teljesítette a kötelezettséget. Ezt követően az elvégzett auditok jogszabályi megfelelősségét ellenőrzik. A szakmailag megfelelő tartalom ellenőrzésére a Hivatal szakértők bevonását tervezi.
Az ellenőrzés során az alábbi szempontokat veszik figyelembe:
- javaslat következtetései alapjául szolgáló adatok minősége- becslés, mért adat- megfelelőség alapkövetelmény
- a megállapítások szakmai megalapozottsága
- elvégzett gazdasági elemzések minősége.
Amennyiben a Hivatal az ellenőrzés során hibát tár fel, vagy hiánypótlásra szólítja fel a nagyvállalatot, annak 90 nap áll rendelkezésre a javításra. Amennyiben a megadott határidőn belül nem történik meg az audit javítása, a Hivatal 1.000.000 Ft összegű bírságot szabhat ki, és érvényteleníti az auditot. Érvénytelenítés esetén a nagyvállalatnak 180 nap áll rendelkezésére, hogy új energetikai auditot végeztessen el.
A MEKH célkitűzése, hogy 2017 végére minden audit tartalmi ellenőrzése megtörténjen.
4. Bírságok áttekintése
Milyen bírságok kiszabása várható?
- együttműködés megszegése esetén: 500.000 Ft
- a feltárt hibák kijavításának elmaradása esetén: 1.000.000 Ft + az audit érvénytelenítése
- amennyiben a feltárt hibák kijavítását az energetikai auditor nem végzi el a megadott határidőn belül, a tevékenységétől 2 évre eltilthatják
5. Adatszolgáltatás
A nagyvállalatoknak jelenleg az audit teljesítését követően van egy adatszolgáltatási kötelezettsége. Azonban az új jogszabálytervezet előírná, hogy a nagyvállalatok évente nyilatkozzanak az energiafelhasználásukról és a megvalósított intézkedésekről. A tervezet szerint az adatszolgáltatás az alábbi területeket érintené:
- Tárgyévet megelőző energiafelhasználás (OSAP)
- Az elmúlt évben megvalósított energetikai fejlesztések és az általuk elért megtakarítások összegzése
- Jelentés az elvégzett energetikai auditról
Ráadásul az adatszolgáltatás során sokkal részletesebb információkat kell megadni a megtörtént fejlesztésekről:
- megvalósított fejlesztés részletes leírása,
- elért megtakarítások energiahordozók és felhasználási területek szerint,
- a megvalósított intézkedések beruházási költsége,
- megtérülési idők,
- elért CO2 csökkentés mértéke.
6. Nagyvállalatok ösztönzése
Már kidolgozása alatt van egy energiahatékonyság növelési intézkedés csomag, mely többek között társasági adókedvezmény t kínál a vállalatok számára energiahatékonysági beruházások után.
A tervezet szerint az adókedvezmény a beruházás elszámolható költségeinek 30 %-a lehet, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő összeg (kisvállalkozások esetében +20 %, középvállalkozásnál +10 %)
7. Energetikai szakreferens
Új előírás, hogy azoknak a vállalkozásoknak, melyek energiafogyasztása meghaladja:
a) 400 000 kWh villamos energiát,
b) 100 000 m3 földgázt vagy
c) 3 400 GJ hőmennyiséget,
kötelező lesz számukra energetikai szakreferens igénybe vétele.
A szakreferensek a cégektől munkajogilag és társasági jogilag függetlenek lesznek. Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, az energia hatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az adott cég döntéshozatalában.
8. Nemzeti Energetikusi Hálózatot megalapítása
Nemzeti Energetikusi Hálózat létrehozásáról is döntöttek. Ennek célja a közintézmények - köztük az önkormányzatok -, valamint a vállalkozások energia hatékony működésének, valamint a lakosság energiafogyasztás-csökkentésének, szakmai tanácsadással történő elősegítése. A hálózatot alkotó irodákban szakmai tanácsadást az végezhet, aki rendelkezik a kiadandó jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel és nem áll a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.