Almérés – a várható jogszabály előkészítése

• 

A nagyvállalatokat érintő kötelező energetikai auditok beadási határidejének közeledtével a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) máris azon gondolkodik, mivel lehetne a következő ciklusban esedékes auditokat még pontosabbá és az Ügyfelek számára még hasznosabbá tenni.

Az egyik elgondolás, hogy a jövőben jogszabályban rögzítik az almérők kiépítésének kötelezettségét. Ezt a témát járta körben a MEKH által június 26-ra szervezett workshopja, mely a regisztrált energetikai auditorok részvételével került megszervezésre.
A workshopot megelőzően az auditorokat egy kérdőív kitöltésére kérték fel, melyben az energetikai auditok elvégzése során tapasztalt energiafogyasztási mérésekről, azok hiányosságival kapcsolatos tapasztalataikról, a mérésekkel kapcsolatos elvárásaikról kérdezték.

Az következőkben a kérdőíves felmérés alapján levont konklúziókat szeretnénk ismertetni.
Az elmúlt években elvégzett energetikai auditok alapján elmondható, hogy a hazai vállalatok esetében az energiahatékonysági célú almérések nem megoldottak, de ahol már felszerelésre került almérő, ott is csekély mértékű a távleolvasható készülék aránya. Ennek következtében a mai napig a cégek nagy részét a manuális adatgyűjtés és adatbázis készítés jellemzi. Ennek a nem túl hatékony gyakorlatnak a megszűntetésére tűzték ki célul az almérők kiépítésének kötelezettségét jogszabályban rögzíteni.

Az almérés számos előnyt nyújthat a cégek számára, melyekkel meg kell ismertetni a vállalat vezetőit, műszaki kollégáit:
- az almérés pontos képet ad a vállalat energiafelhasználásáról;
- érthetővé és tervezhetővé teszi a fogyasztás szerkezetét;
- támogatja a költségmegosztást, meghatározhatóvá válik a termékegységre jutó energiaköltség;
- pontos képet kaphatunk az energiaeloszlásról, azonosíthatóvá válnak a nagyfogyasztók, összehasonlíthatóvá válnak az azonos egységek energiaigényei;
- kiszűrhetővé válik az energiapazarlás.

Az elhangzottak alapján az almérőknek a következő céloknak kell megfelelnie a tervezett jogszabály szerint:
- Biztosítsák az energetikai auditokhoz szükséges folyamatos mérést és adatgyűjtést. Segítsenek meghatározni a vállalaton belüli különböző alrendszerek energiafogyasztáson belüli arányát. Az energetikai beruházások tervezése során a valós megtérülési számítások csak így végezhetőek el, más esetben csak becslésekre lehet hagyatkozni.
- Az energetikai audit során javasolt intézkedések megvalósítása esetén a tényleges elért eredmények kimutatása, az auditálás során megállapított előzetes számítások utólagos igazolása.
- Minden továbbértékesített energiafogyasztás mérése a hiteles elszámolás érdekében.
- Belső kontrolling pontosabb működésének elősegítése.
- Üzemelés közben a kiugró értékekre való figyelemfelhívás.
- Változáskövetés (pl. a dolgozói szemléletformálási intézkedések hatásosságnak és tartósságának vizsgálata.)

Az előzetes javaslatok alapján a vállalatoknak a következőket kell majd külön mérniük:
- Alapesetben a vállalat telephelyén mért évi összfogyasztás 5-20%-nál nagyobb fogyasztási arányú energiahordozó lehet érintett. Azonban minden olyan energiahordozót szükséges mérni, aminek a csökkentésére TAO kedvezményt vett igénybe a vállalat, vagy bármilyen egyéb állami támogatásban részesült.
- Kötelezővé kell tenni a gáz mérését tápvíz vagy kondenzátum oldalról.
- A légtechnikai rendszerek esetében a légáram pillanatnyi értékét, a fogyasztott hőt (meleg – és hidegenergia) és a villamos energia mennyiségét kellene kötelezően mérni.
- A megújuló energiaforrásból aktív gépészeti eszközökkel nyert energia mérése kötelezővé válna.
- Azokban az esetekben, ahol az almérések kiépítése az elszámolási célzattal történnek meg, a teljes körűség biztosítása kötelező.

Ezen kívül elhangzott még 1-2 érdekes javaslat, melyet a jogszabály alkotása során figyelembe kellene venni:
- Energia továbbszámlázása esetén, amennyiben bármely energiahordozó tekintetében a továbbértékesítés évi összege meghaladja a nettó 1.000.000 Ft-t, a jövőben csak almérő alapján történhessen meg a továbbszámlázás.
- Mivel az éves energetikai riport megköveteli a szemléletformálás hatásainak folyamatos nyomon követését, tegyék kötelezővé az eredmények számszerűsítését lehetővé tevő almérők kihelyezését.
- Önálló gépek esetén 50 kW felett legyen kötelező a mérés.
- Gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület esetében, ha a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 100 kW-t, legyen kötelező a mérés.
- A javaslatokban szerepelt, hogy hiteles mérő csak abban az esetben kötelező, ha azt elszámolásra használják. Természetesen az Ügyfél igénye alapján bármikor felszerelhető hiteles mérő.
- Új fogyasztási helyek létesítése esetén a mérőberendezéseknek már egy minimálisan rögzített okosmérő funkcióval kell rendelkezniük.

Ahogy cikkünk elején emítettük, ezek még csak tervek. Természetesen ahogy a rendeletet kihirdették, vagy tovább részleteket közölnek a tervezett kötelezettségről, ügyfeleinket értesíteni fogjuk.