Hírlevél
Bejelentkezés
Felhajtotta az áramárakat a rendkívüli hőség
Nem ismert olyan villamosenergia-termelő technológia a megújulóktól a szén- és gázerőműveken át az atomerőművekig, amelyre ne hatna kedvezőtlenül a hőség.
A nehézségek együtt azt eredményezik, hogy a villamos energia ára megnő. A német villamosenergia-tőzsdén a zsinór villamos energia napi átlagára 2018 augusztusában hétköznapokon 55-65€/MWh környékén alakult, ugyanez az érték 2017 azonos időszakában 30-40€/MWh volt - írja blogjában Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.
Az árak emelkedéséhez hozzájárul az is, hogy a fosszilis erőművek kibocsátása után fizetendő európai CO2-kvóta árfolyama rekord magasan, 18€/tonna értéken van. Egy éve az árfolyam a 6€/tonnát sem érte el.
A hőerőművek - így az atomerőművek, a szén- és gázerőművek - által termelt villamos energia mennyiségét az extrém meleg (és száraz) időjárás több hatáson keresztül is befolyásolni tudja. Ha a hűtőközeg melegebb, az erőmű hatásfoka alacsonyabb lesz, így ugyanannyi uránatom elhasításával, szén vagy gáz elégetésével nyáron kevesebb villamos energiát tud előállítani a hőerőmű, mint télen. Előfordulhat olyan alacsony vízállás is, hogy az erőmű vízkivételi műve és a szivattyúk már technikailag nem képesek a hűtővizet kiemelni. A kánikula és az alacsony vízállás a környezetvédelmi előírások betartását is veszélyeztetheztik. Ekkor az erőmű által termelt energia fokozatos csökkentése, szélsőséges esetben pedig az erőmű időleges leállítása a megoldás.
Az atomerőműveket úgy kell megtervezni, hogy a szivattyúk extrém alacsony vízállás esetén is ki tudják emelni a biztonsági rendszerek üzemeléséhez szükséges (a normál üzemben szükségesnél sokkal kisebb mennyiségű) hűtővizet, és kellő tartalékokkal rendelkezzenek
- hangsúlyozza Aszódi Attila. A fenti okok miatt Németországban és Franciaországban több atomerőművi blokk termelését kellett csökkenteni, illetve több franciaországi blokkot le is kellett állítani - emlékeztet, hozzátéve ugyanakkor, hogy Németország a hőség idején is jelentős mértékben támaszkodott a nukleáris energiára (teljesítménykihasználásuk 80-90 százalék között alakult.)
A hosszan tartó meleg miatt az Európa fölötti légtérben a légmozgás az átlagosnál sokkal alacsonyabb, ezért a szélerőművek az átlagoshoz képest lényegesen kevesebb villamos energiát képesek leadni. Így történt ez például júliusban Németországban. A kevés felhő és a kedvező beesési szög segíti a napelemek termelését, ami valószínűleg rekordot dönt idén nyáron Németországban. Azonban a napelemek az optimális mennyiségű villamos energiát 25°C körüli panel-hőmérséklet esetén képesek leadni; ha a berendezés ennél melegebb, nagyjából lineárisan csökken a kiadható teljesítmény. A szokásosnál kevesebb csapadék és a szárazság miatt a folyóvizek és források vízhozama apadhat, így a víztározókban tárolt vízkészlet, ezáltal a vízerőművekben megtermelhető áram mennyisége is csökken - ahogyan Norvégiában is látható volt.
A hőhullám okozta negatív hatások akkor kezelhetők legjobban, ha a villamosenergia-igények kielégítésére az adott országban különböző típusú erőművek egyaránt rendelkezésre állnak, amivel az egy negatív hatás miatti teljes termelés-kiesés valószínűsége csökkenthető - következtet blogbejegyzésében Aszódi Attila.
(forrás:portfolio.hu)
