Hírlevél
Bejelentkezés
Óriásit buktak, akik megbíztak a szénalapú energiában
Öt év alatt százmilliárd eurót esett Európa öt legnagyobb energiaszolgáltatójának értéke, mivel a szénalapú energiát preferálták a megújuló energiaforrások helyett – állítja a The Guardian a Carbon Tracker Initiative tanulmányára hivatkozva.
A világgazdasági válság és az új, zöldenergiáról szóló európai szabályozások következtében a szénből nyert energia felhasználása 5 százalékkal esett, miközben a kontinens legnagyobb energiavállalatai 9 százalékkal növelték a fosszilis energiától való függésüket. A legnagyobbat bukó cégek között megtalálható az E.On, az RWE, a GDF Suez, az EDF és az Enel, melyek az uniós energiatermelés hatvan százalékát adják.
A jelentés számvetése szerint több mint száz új szénerőmű építését jelentették be, melyek azonban – tizenkilenc kivételével – soha nem épültek meg, többet viszont bezártak, így szénenergiából mára 19 gigawattal kevesebbet termelünk Európában. Mindeközben 203 gigawatt új kapacitás jött létre a megújulóenergia-előállítással kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhetően. Az Enel részéről ugyanakkor biztató, hogy a 2008-as, 4 százalékos szinthez képest mára 12 százalékra emelte a megújuló energia hányadát a teljes kapacitásához viszonyítva.
Új program
Tavaly októberben ráadásul új környezetvédelmi programban állapodtak meg az uniós vezetők, mely a szénből előállított energia további visszaszorulását eredményezheti, a tagállamok vállalták ugyanis, hogy kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Itthon is változás jöhet a szénvagyon felhasználásában
A 2012-ben elkészített Nemzeti energiastratégia 2030 öt fő törekvést fogalmaz meg: az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák részarányának a növelése, a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben.
Jelzésértékű, hogy nemrég a norvég kormány is a szénalapú energiával kapcsolatos befektetéseinek megvonásáról döntött, mely 122 különböző céget érint. Hatalmas összegről van szó: a skandináv országnak mintegy 900 milliárd dollárja feküdt olyan vállalkozásokban, melyek a fosszilis energiahordozókban voltak érdekeltek.
Világszerte visszaszorulóban
Nemcsak Európában, hanem világszerte lassulni látszik a szénbumm, egy márciusi jelentés szerint már több ilyen erőművet zárnak be, mint amennyit építenek, 2010 óta kétszer annyi projektet fújnak le, mint amennyit beígérnek. Emögött egyebek közt a civilek ellenállása, a megújuló energiaforrások terjedése, új politikai kezdeményezések és botrányok állnak.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2010 és 2014 között a szénből nyert energiából a világon 356 gigawatt kapacitás jött létre, ezzel párhuzamosan viszont 493 gigawatt elveszett a rendszerből 624 erőmű bezárása révén.
A riport szerint ugyanakkor van néhány ország, mely dacolni látszik ezzel a folyamattal: ilyen például Törökország, Vietnam, Indonézia, a balkáni államok és Lengyelország. Utóbbi helyzete különösen érdekes, a lengyelek energiaszükségletének ugyanis mintegy 90 százalékát máig szénerőművek fedezik. Ebből kifolyólag korántsem fogadták kitörő örömmel az Európai Uniónak a fosszilis energiahordozók visszaszorítására tett kísérleteit.
