Menerko - Optimális energiamenedzsment

Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image
4

Hátszelet kaphat a zöldenergia

zoldenergia tamogatasIsmét ártámogatásban részesülhet a megújuló energiaforrásból nyert áram, a nagy kérdés, hogy ki állja majd ennek a számláját. A lakosság rezsije nem nőhet, a vállalati szférára hárulhat nagyobb teher.

 

 

 

 

Tavasszal kerülhet az Országgyűlés elé a megújuló alapú energiatermelés 2011 őszén megfogalmazott, de fiókban tartott ártámogatási rendszere, a Metár, erről Szabó Zsolt klímapolitikáért is felelős államtitkár nyilatkozott a Smartinvest.hu-nak.

Azt még nem tudni, ki és milyen formában fizesse azt a pluszpénzt, amennyivel a zöldáram többe kerül, mint a nukleáris vagy a fosszilis. A 2011-es tervek szerint a Metár bevezetése miatt 2012-ben 0,9, 2013-ban további 1,52 százalékkal kellett volna megemelni az egyetemes áramszolgáltatás tarifáit. Ezt a kormány a rezsicsökkentésre való hivatkozással nem vállalta, és gyaníthatóan azóta sem változott meg erről a véleménye. Teherviselőknek maradtak korábban és vélhetőleg maradnának most is a versenypiaci felhasználók, a vállalati szféra.

A Metár megjelenésével kiszámíthatóvá és ígéretessé is válna a megújuló energia hazai termelése, újabb ilyen beruházások születhetnek. Ez kiválóan passzol az ENSZ klímacsúcsán szombaton elfogadott éghajlatvédelmi megállapodás céljához. Ám amíg a zöldenergiát előállító technológiák piacának felfutása az egyik oldalon bevételként, addig a másik oldalon kiadásként, importként jelenik meg, és Magyarország jellemzően ez utóbbi oldalt erősíti.

Mindazonáltal hazai példák is vannak a megújuló alapú áramtermeléshez kapcsolódó gyártásra, beszállításra, fejlesztésekre, elsősorban erős külföldi vállalatok itteni leányvállalataihoz, beszállítóihoz köthetően. A Világgazdaság érdeklődésére a svájci–svéd ABB mérnöki csoportnál azt közölték, hogy váci üzemük villanyautókat kiszolgáló villám- és gyorstöltői több mint 3500 európai városban működnek, de megjelentek az amerikai és az ázsiai piacokon is. A kínált áram kizárólag zöld is lehet, ha a töltők az ABB napelemes rendszereit használják, vagy szélerőműrendszerhez kapcsolják őket, ahogyan az Bükkaranyoson történt.

A német Siemens 120 fős magyarországi központjának dolgozói szélturbinaparkok felállítására, összeszerelésére vethetők be a világ bármely táján. Most épp Kanadában, Japánban és Marokkóban dolgoznak. Itt van a Siemens Wind Power egyetlen közép-európai képző központja is, amelyet jövőre egy szimulátor telepítésével erősítenek meg. Tavasszal Németországban olyan új generációs Siemens szélturbinát helyeznek üzembe, amelynek fejlesztésében oroszlánrész jutott a hazai központnak.

Az amerikai GE-től kapott válasz szerint a társaság veresegyházi, kis és közepes kapacitású erőműveket előállító gyárában – amely ugyan nem megújuló alapú termeléshez kapcsolódik – jelentős hatásfoknövelő, ezáltal a károsanyag-kibocsátást csökkentő rendszert használnak. E turbinák főleg Európában és Amerikában kelnek el. Az üzem 2011 óta fűt a helyi geotermikus energiával. A klíma védelmét segíti a nukleáris energia használata is, Magyarországon az ezzel kapcsolatos szándékban nincs hiány. A nukleáris iparnak való hazai beszállításra jó példa az itteni Siemens, az Alstom és a Ganz EEG. Fejlődési lehetőséget ígér, hogy Paks II. fővállalkozói szerződése szerint a projekt értékének 40 százalékát hazai vállalkozásoknak kell teljesíteniük.

 

(forrás:vg.hu)