Menerko - Optimális energiamenedzsment

Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image
4

Drágul az importgáz

importgazJúliustól drágábban érkezik az orosz gáz Magyarországra, mint előtte. Jól tette, aki mostanra már betárolt az olcsóbb áruból.

 

 

Júliusban bő tíz százalékkal drágábban érkezik Magyarországra az orosz gáz, mint egy hónappal korábban. Augusztusban további hasonló emelkedés várható. Az árnövekedés oka, hogy emelkedik az importárat meghatározó mindkét – közel azonos súllyal figyelembe vett – összetevő értéke. Ezek egyike az európai versenypiaci ár, amelyet a földrész sok kereskedelmi szerződésében a hollandiai gáztőzsde (TTF) jegyzései képviselnek. A havonkénti elszámolásokban figyelembe vett konkrét átlagárat a TTF adatainak felhasználásával az Argus nyersanyagpiaci elemzőcég kalkulálja.

Az Argus júniusra 13,05 eurós megawattóránkénti árat adott meg, júliusra már 14,410 euróst. Ezt a kereskedők még korrigálják a dollár és az euró árfolyamváltozásával, mert az orosz eladónak dollárban fizetnek.

A másik összetevő a hosszú távú orosz importszerződésben foglalt képlet alapján számolható. A képlet a gázolaj és a fűtőolaj mediterrán piaci jegyzéseit követi, egy komoly megszorítással: a vele kalkulált ár nem léphet ki az Argus által megadott, TTF ár körüli, szűk sávból. Viszont a TTF-hez képest van benne egy kis prémium is, amivel a vevő a szerződésben lévő rugalmasságot honorálja. E prémiumtól eltekintve jelenleg durván ugyanannyiba kerül az európai piaci és az orosz import gáz. (A szakma a dollár/ezer köbméteres mértékegységet már nem használja.)
Az a hazai kereskedő vagy ipari felhasználó tette jól, amelyik mostanra bespájzolt a még olcsóbb gázból. A Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) tárolói július 18-án 22,3 százalékos töltöttségen álltak, ami jobb arány egy évvel ezelőtti 16,7 százaléknál. Igaz, a betárolás lendülete éppen a drágulással párhuzamosan nőtt meg, ahogyan az MFGT-nél kisebb kapacitású MMBF tárolója esetében is.

Az import drágulása aligha vezet hazai lakossági tarifanövekedéshez. A termékár ugyanis – a szakmában molekulaárnak hívják – a végfelhasználói díjnak körülbelül csak a felét teszi ki, míg az ötödét az áfa, annál kicsit többet a rendszerhasználati díj, a maradékot más összetevők. Ez már önmagában is szerényebb emelést indokolna, és azt is csak akkor, ha a lakosság csak ezt a gázt használná. Ám kap a negyedévente meghatározott árú hazai termelésű energiahordozóból is, és kaphatna mellette – de most nem kap – a megint más áron betárolt gázból. A nagykereskedőt egyébként a törvény arra kötelezi, hogy a lakosságot mindig az általa hozzáférhető, legolcsóbb gázzal lássa el.

A hazai háztartásokat jó eséllyel akkor sem fenyegeti tarifaemelés, ha mindenképpen többe kerül a nekik eladott gáz, mint júniusban. A hatósági árképzés ugyanis nem közvetíti közvetlenül és azonnal a piaci hatásokat. Részben éppen erre hivatkozva nem estek tavaly sem a tarifák, amikor eshettek volna. A másik magyarázat az volt, hogy az árkülönbözetből keletkező tartalék felhasználásával lesz elkerülhető az áremelés, ha annak piaci okokból eljönne az ideje. Most eljött.