Hírlevél
Bejelentkezés
Szigorítanák a szélfarmok szabályait
Tovább szigorítaná a kormány a szélerőművek telepítésének a szabályait. Utoljára tíz éve adtak ki engedélyt szélkerekek felállítására.
Szakértők szerint a jelenlegi mintegy 330 megawattról akár 2000 megawattra is meg lehetne növelni a hazai szélkerekek áramtermelő kapacitását anélkül, hogy veszélybe kerülne a villamosenergia-hálózat működése. Magyarországon jelenleg mindössze 37 szélfarm működik, összesen 172 toronnyal.
Értelmezhetetlen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter minapi kijelentése a szélfarmok telepítésének a szigorításáról. Magyarországon ugyanis már tíz éve nem épülhettek új szélerőműtelepek. Utoljára 2006-ban adott ki a szakhatóság engedélyt idehaza szélparkok létesítésére, s 2010-re épült meg az utolsó ilyen turbina. Azóta az országban csak az addig elkészült 37 szélfarm működik, összesen 172 toronnyal. Annál szigorúbban pedig aligha lehet szabályozni bármit, hogy eleve nem engedélyezik – nyilatkozta lapunknak a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke. Lendvay Péter ezt annak kapcsán mondta el, hogy Lázár János az augusztus végi kormányinfón közölte: a természeti értékek és a tulajdon védelme érdekében szigorítani fogják a szélerőművek létesítésének feltételeit.
Lendvay Péter szerint a szélparkok kialakításakor eddig is rendkívül körültekintően kellett eljárni. Így sem a természeti értékekben, sem az anyagi javakban nem esett kár. Egy-egy létesítmény megépítéséhez korábban is tucatnyi engedélyt kellett beszerezni, a környezetvédelmi hatóságoktól a honvédségig számos szervezettől kellett kikérni a hozzájárulást. Hozzátette: jelenleg mintegy 330 megawattot tesz ki a hazai szélfarmok kapacitása, ám a teljesítményüket akár 2000 megawattra is meg lehetne növelni anélkül, hogy veszélybe kerülne a villamosenergia-hálózat működése. Vagyis nem állja meg a helyét az a szélenergia-hasznosítást ellenzők körében gyakran hangoztatott érv, hogy azért nem létesülhetnek újabb szélerőműparkok idehaza, mert az időszakos bekapcsolódásuk a villamosenergia-termelésbe, illetve a hirtelen leállásuk felborítaná a hálózat működését. – A szélturbinák be- és kilépését a rendszerbe ugyanis ki lehetne egyenlíteni a hazai erőművek szabályozásával, illetve az importált és az exportált villamosenergia-mennyiség szükség szerinti változtatásával – állítja a szakember.
Az elnök elmondta, hogy valóban elkészült egy rendelkezéstervezet, amely módosítaná a később létesülő szélenergia-termelő egységek telepítésének és üzemeltetésének a feltételeit. Az új tornyok magassága például nem haladhatja meg a 140 métert. Újraszabályozzák a szélkerekek működés közbeni maximális kerületi sebességét, és meghatározzák a szélsebességet, amikor végre kell hajtani a forgólapátok biztonsági leállítását. Emellett az új előírás azt is tartalmazza, hogy 2 megawattnál nem lehet nagyobb egy-egy turbina áramtermelő kapacitása. – Ez értetlenséget váltott ki az iparági körökben, mert a technikai fejlődés révén a szélerőművek külső paramétereinek a megtartása mellett egyre nagyobb kapacitás lenne elérhető – jegyezte meg a szakember.
Az új szabályok a tervek szerint a jövő év elején lépnének érvénybe a zöldenergia termelésének újonnan bevezetendő támogatási rendszerével, az úgynevezett Metárral egy időben. Lendvay Péter megjegyezte: a Metár a szélenergiát teljesen elkülönítve kezeli a többi megújuló energiatermelési forrástól. A szélturbinák telepítésére a jövőben is pályázni kell,arról azonban nincs hír, hogy a kormányzatnak szándékában állna ilyen pályázatokat kiírni.
Érdemes megjegyezni, hogy a kormány is elismerte, lenne még helyük új szélturbináknak a hazai áramellátó rendszerben. 2010-ben ugyanis 410 megawatt új szélturbina-kapacitás telepítésére hirdetett pályázatot, amelyet később ismeretlen okból visszavont.
Magyarországon a szélerőművek megközelítőleg 65 százalékát külföldi tulajdonosok birtokolják. A tornyok több mint fele spanyol kézben van. Egyes turbinák több tulajdonosváltás után kerültek külhoni gazdához. A valódi tulajdonosi kör meghatározását azonban nehezíti, hogy az ilyen létesítmények zömét részvénytársaságok működtetik, és sokszor szinte lehetetlen megállapítani a részvényeket többszörös áttételen keresztül birtokló végső tulajdonosok kilétét. A magyarországi szélerőműveket üzemeltető társaságok ugyanakkor idehaza vannak bejegyezve, itt adóznak.
Nem rossz üzlet
A magyarországi szélerőmű-létesítési engedélyek iránt nagy lenne a kereslet, mivel egy 2 megawattos szélturbina évente akár mintegy 100 millió forint bevételt is hozhat. A szélenergiából nyert áramot ugyanis a mostani szabályok szerint a helyi szolgáltató vagy a villamosenergia-rendszert irányító vállalat, a Mavir Zrt. törvényben rögzített áron, kilowattóránként 30 forint körüli összegért köteles átvenni, ez a tarifa majdnem a duplája a hazai erőművekben termelt áram átlagárának. Az ilyen beruházások megtérülési ideje azonban még így is általában 12-15 év.
Előny Paksnál?
Jelenleg az újratermelődő energia típusai – nap, szél, geotermális, illetve egyéb „zöldforrások" – részesedése tíz százalék körüli a hazai energiafelhasználásban. Ezen belül a szélenergia részaránya mindössze a másfél százalékhoz közelít. Egyes szakértők szerint a szélfarmok telepítésének a megakadályozása is hozzájárul ahhoz, ha hazánk nem lesz képes teljesíteni az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségét, amely szerint 2020-ra 14,65 százalékra kellene növelnünk a megújuló források részesedését a hazai energiatermelésben. Némelyik iparági szakember úgy véli, hogy a zöldenergia-termelés hazai elterjedését egyebek mellett az hátráltatja, hogy a kormány a paksi atomerőmű bővítését helyezi előtérbe minden más energetikai beruházás támogatásával szemben.
(forrás:mno.hu)
Az ezzel kapcsolatos jogszabálymódosítást ide kattintva megtekintheti.
