Menerko - Optimális energiamenedzsment

Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image
4

Éveken át trükköztek a gázárakkal az oroszok?

gazpromPiaci erőfölénnyel való visszaéléssel vádolják Európában a Gazpromot, a több éve tartó vita után most megállapodás születhet.

Ehhez kapcsolódóan vizsgálta meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) az orosz cég árazási gyakorlatait, piaci magatartását, illetve azt, hogy az átalakuló európai gázpiac hogyan változtathatja meg az orosz állami vállalat stratégiáját az egyes piacokon.

Támadják Európában a Gazpromot

Több éve tartó vizsgálatok és huzavona után a hónap végén megállapodhat a Gazprom az európai versenyjogi hatóságokkal az európai versenypiacot feltételezhetően torzító árazási gyakorlatot érintő kérdések rendezéséről. Ha sikerül az álláspontokat összehangolni, a Gazprom dollármilliárdos büntetéseket úszhat meg, cserébe azért, hogy a jövőben megváltoztatja piaci hozzáállását, árazási stratégiáját. Az EU versenyjogi szervei 2011 szeptemberétől kezdtek el vizsgálódni a Gazpromnál.

A témához kapcsolódóan publikált részletes elemzést a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), mely megvizsgálta azt is, milyen kilátásai vannak a Gazpromnak egy versenyző európai környezetben.

 

Történelmi háttér: gáz nagykereskedelmi árazás

A gáz nagykereskedelme Európában hagyományosan a hosszú távú szerződéseken alapul, ezeket jellemzően a Gazprom, vagy leánycége kötötte az egyes országok monopol piaci helyzetben lévő nagykereskedőjével. A gáz árazása a szerződések féltve őrzött titka volt, ezt a kétoldalú tárgyalások alakították. Mindez lehetőséget adott a Gazpromnak arra, hogy diszkriminatív árazást alkalmazzon, az egyes országok eltérő alkupozíciója miatt ez eltérő árakat eredményezett. A Gazprom különösen Kelet-Európában volt monopol pozícióban, így ezekben az országokban a gázárakat a piacon "indokoltnak tekinthetőnél" magasabb árréssel határozta meg. A versenyjogban ez a diszkriminatív árképzés.

A hosszú távú szerződésekben sokáig a kőolaj árához kötötték a gázárakat, vagyis olajindexálást alkalmaztak. Jellemző volt ezekre a hosszú távú szerződésekre az átvételi kötelezettség is, valamint az európai országok közti továbbértékesítés tilalma. Ezek a szerződések a gázkitermelés és a gázvezetékek költségeit biztosították, Európában pedig egészen 2005-ig ez volt az elsődleges szerződéses gyakorlat (a kereskedett gázmennyiség 80 százalékának árát olajindexálással határozták meg). Ebben az utóbbi években jelentős változás történt, csökkent az olajindexálás szerepe (30 százalékra 2015-ben), jelentősen megnőtt a spot piaci kereskedelem. Ezzel párhuzamosan a hosszú távú szerződésekben is megjelent a spot piaci indexálás.

 

A Gazprom ügyei

Az Európai Bizottság a piaci verseny kikényszerítése érdekében 2007-2010 között eljárást indított az európai inkumbens gázpiaci cégek ellen (E.ON, RWE, ENI, GDF Suez, Distrigas), majd 2011-ben a Gazprom ellen is. A Bizottság önkényes árazással vádolta a Gazpromot, és hangsúlyozta, véleménye szerint Kelet-Európában visszaélt erőfölényével. A több évig tartó vizsgálat eredményeit 2015 tavaszán küldték el a Gazpromnak. A Bizottság szerint a Gazprom 3 ponton vétett az európai verseny-és energiapiaci szabályok ellen: hátráltatta az országok közti kereskedelmet, tisztességtelen árazási gyakorlatot folytatott Kelet-Európában, Lengyelországban és Bulgáriában befolyásolta a hálózati infrastruktúra fejlesztését. Az utóbbi országban például a gázszállításokat ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a bolgár kormány támogassa a Déli Áramlatot. A Bizottság vizsgálata nem zárult még le, de kilátásba helyeztek egy, a Gazprom éves bevételének 10 százalékát elérő összegű bírságot. A Gazprom alaptalannak nyilvánította a megállapításokat, és azzal érvelt, hogy az elmúlt években az olajáreséssel vonzóvá váltak az olajindexált szerződések, így a vevők most visszanyerik az elmúlt évek esetleges túlfizetéseit.

 

Változó piaci környezet

2005 után a gázpiacon gyökeres változások voltak, az amerikai palagáz forradalom miatt az USA-ba irányuló LNG más piacokat vett célba, köztük Európát, 2008 után az európai földgázkereslet visszaesett, ami a piacon aktív szereplőket erősebb versenyre kényszerítette. A Gazprom piaci részesedésének védelme érdekében hajlandó volt a hosszú távú szerződések újratárgyalására, ezekben többek között egyszeri kedvezményeket adtak, tőzsdei indexeket épített az indexálási képletbe, újratárgyalták a kezdőárat, árfolyosókat hoztak létre. 2010-től évente átlagosan 10 hosszú szerződést tárgyalt újra a Gazprom.

A piaci környezet változásával az európai versenyjogi szervek nyomása is erősödött a Gazprom irányába, hogy alakítsa üzleti modelljét a piaci folyamatokra szabva. Ezen okok miatt 2015-től kis mennyiségekben rövid távú, éven belüli gázmennyiségeket kezdett el aukciókon értékesíteni a Gazprom. Az említett változásokkal a hosszú távú szerződésekben szereplő gázárak közti különbségek is szépen elkezdtek apadni: 2012-ben még 12 EUR/MWh volt az eltérés a legolcsóbb és a legdrágább, hosszú távú szerződés keretében szállított orosz gáz ára között, addig 2015-re ez a különbség 8 EUR/MWh-ra csökkent, az idei első félévben pedig már csak 7 EUR/MWh volt.

 

A Gazprom stratégiái

A REKK megállapítása szerint jelenleg nem létezik egységes európai gázpiac, inkább regionálisan széttagolt nemzeti piacok összességéről beszélhetünk. A piac töredezettsége lehetőséget ad az egyes cégeknek, hogy kihasználják erőfölényüket. Az európai gázpiacon kevés az aktív szereplő, az oroszok mellett Algéria és Norvégia a három nagy vezetékes szereplő, marginális szereplőként Katar és az USA van jelen LNG-vel. A Gazprom két lehetséges stratégiát választhat, vagy maximalizálja profitját, vagy védi piaci részesedését. Az elemzés szerint a Gazprom akkor folytat profitmaximalizáló magatartást, ha nincs versenytársa egy adott piacon, ha más nagyobb szereplő is jelen van, vagy betörni készül, akkor a piaci részesedésének fenntartására törekszik. A Gazprom piaci részesedése jelenleg töretlen, szállításaival ugyanis a kieső európai termelést váltja fel. A fejlettebb és likvidebb nyugat-európai piacokon alacsonyabb árazás mellet tartja piaci részesedését.

 

Kihívások: jövő egy versenypiaci környezetben

Az amerikai LNG export megindulása nagy változásokat hozhat az európai gázpiacon, ez azonban nem veszélyezteti a Gazprom európai piaci részesedését, mivel a beérkező mennyiségek marginálisak és fizikailag sem érik el a releváns piacokat. Az Európai Bizottság vizsgálatai viszont jelentő változásokra késztethetik a céget, veszélyeztetve a Gazprom hagyományos üzleti modelljét.

Ami a jövőt illeti, az elemzés szerint a Gazprom képes megakadályozni az új belépők megjelenését a számára fontos piacokon (a rövid távú határköltség kedvező a cég számára, 2015-ben a Gazprom átlagos kitermelési költsége 0,8 USD/MMBtu volt, ami mellett 3-4 USD/MMBtu ár alakult ki a német határon), de ennek jelentős költségei vannak. Az árverseny rövid távon bevételkiesést okoz, ami veszélyeztetheti a Gazprom infrastruktúra beruházásait, melyek szükségesek az európai piacok hosszú távú gázellátásához.

(forrás:portfolio.hu)