Hírlevél
Bejelentkezés
A ma energia-megtakarításai a tegnap erőfeszítéseiből erednek
Idén már hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egész éves erőforrás-mennyiségét.
A túlfogyasztásnak, a tartalékok felélésének súlyos természeti és környezeti következményei is vannak, elég a globális éghajlatváltozás hatásaira gondolni - - hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet, hétfői közleményében.
Pedig van olyan eszköz a kezünkben a hatások enyhítésére, mely még fogyasztási színvonal csökkenéssel sem jár. Ez pedig az energiahatékonyság ösztönzése, melynek segítségével a felhasználási szokások jelentős megváltoztatása nélkül is lehetséges az energiával spórolni - a gazdaság bármely szereplőjéről van is szó.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) már tavasszal riadót fújt, mert 2017-ben háromévi stagnálás után újra emelkedett a globális energiafelhasználáshoz kötődő széndioxid-kibocsátás. Az 2006-2016 közötti összesített globális energiaintenzitás-javulás mértéke a történelmi átlag közel kétszerese volt, ami rendkívül pozitív eredmény. Azonban még ezt az ütemet is duplázni kell, ha tényleg a párizsi 2015-ös klímaegyezmény elérése a cél. A legújabb tendenciák viszont sajnos épp az ellenkező irányba mozognak. Pedig az energiahatékonysági szakpolitikák hatásosak, már ha léteznek.
A világon az energiahatékonyság mindenhol alulértékelt, holott ez az egyetlen olyan terület, ahol úgy lehet gazdasági növekedést elérni, hogy közben nem nő az energiafelhasználás. Ha az EU tagállamai teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból származó lehetőségeket, az IEA korábbi számítási alapján 1,1 százalékkal lenne magasabb a GDP-jük.
Az elmúlt három évben növekedésnek indult Magyarország energiafogyasztása is, szemben a 2014-et megelőző évtized csökkenő trendjével. Minden jel arra utal, hogy az eddig indított hazai szakpolitikák nem elegendők. Ahhoz, hogy felpörgessük az energia-megtakarításokat, minél hamarabb szükség lesz további szakpolitikai intézkedések kidolgozására.
Az ország legnagyobb energiafelhasználója a lakosság, a teljes primer energiafelhasználás – és a széndioxid-kibocsátás – mintegy harmada a háztartásokhoz kötődik. Ma egy átlagos háztartás a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítja. Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogy az évnek nagyjából a felében fűtünk. Szintén elgondolkodtató, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása alig javult, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat.
Az energiával való takarékos bánásmód, az energiahatékonyság ösztönzése nemcsak a pénztárcáknak tesz jót, hanem egyben csökkenti az energiafelhasználáshoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátást is. Erre annál is inkább szükség van, mert Magyarországon a levegő minősége aggasztó. Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon évente tízezer feletti korai haláleset történik, amelyet a légszennyező részecskék, az ózon, vagy a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki. Hazánkban a lakossági fűtés az egyik legnagyobb szennyező, a kisméretű szállópor-kibocsátás 70, a nitrogén-oxid szennyezés közel 20 százalékáért felelős.
Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk: a felesleges, pazarló energiafelhasználás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és közös érdekünk.
(Forrás: MEHI)
