A hazai elektromos közlekedés szabályozása új fejezetet nyit: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) frissen kiadott rendelete egységes keretek közé fogja az elektromobilitás szereplőit. A hatóság mostantól központi adatbázist működtet, amelyben nyilvántartja az elektromos töltőállomások üzemeltetőit és az elektromobilitási szolgáltatásokat nyújtó cégeket.
A magyar kormány módosította az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, hogy fokozott hangsúlyt helyezzen a lakóépületek energiahatékonyságának javítására. A változások 2025-től kötelezővé teszik, hogy az energiamegtakarítási kötelezettség jelentős részét (75%-át) lakóépületek korszerűsítéséből teljesítsék. A módosítás célja az építőipar élénkítése és az uniós energiahatékonysági előírásoknak való megfelelés.
A Magyar Mérnöki Kamara március 24-én új díjtételeket vezetett be az energetikai felülvizsgálatok mentességi eljárásához. A korábban ingyenes eljárás díjkötelessé vált a klímagázokról szóló törvény felhatalmazása alapján. A díjak rendszertípustól és teljesítménytől függően változnak, ÁFA-mentesek. Fizetési határidő 3 nap a benyújtást követően, mulasztás esetén 15 napos hiánypótlás lehetséges, majd elutasítás következik.
A Magyar Közlöny 2025/55. számában megjelent az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény újabb módosítása. A változások többsége az EKR piacot érinti, jelentős újításokat bevezetve a kötelezettségek mértékében, időtartamában és a teljesítés módjában.
Az új 54/2025. kormányrendelet értelmében a háztartási kiserőművek szaldó elszámolásának tízéves időszaka a betáplálási korlátozás megszüntetésétől kezdődik. Ez lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok ténylegesen kihasználhassák a rendszer előnyeit, mivel a korlátozás ideje alatt nem tudták volna teljes mértékben érvényesíteni a szaldó elszámolás biztosította lehetőségeket.
A 2024. év végén megjelent energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, valamint annak végrehajtási rendeletének módosítása jelentős változásokat hozott a jogszabályok területén. Az alábbi cikkben összefoglaltuk a leglényegesebb módosításokat, illetve bemutatjuk azok várható hatásait.
Múlt héten energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, ennek részeként bejelentették, hogy fogyasztási korlátot vezetnek be a csökkentett árú energiára. Most megjelent 3 rendelet, amelyek megteremtik…
A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg az az előre beharangozott rendelet, amely, előírja, hogy a magyar kiscégek milyen feltételekkel maradhatnak a rezsicsökkentésben. A Kormányinfón már előzetesen jelzett fogyasztási korlát bejött a szabályok közé.
A pénteki Kormányinfón jelentette be a kormány, hogy fogyasztási korlát mellett a kkv-kon belül a mikrovállalkozások maradhatnak az alacsonyabb energiaárak körében. Az erről szóló rendelet „A Kormány 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról” címmel jelent meg a Közlönyben.
A villamosenergia-rendszerbe befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképességre vonatkozó korlátot határoz meg az átviteli rendszerirányító a jövőben fél évente, melynek során a villamosenergia-rendszer üzembiztonságának biztosíthatósága lesz a fő szempont – derül ki az április 14-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. A meghatározott korláton felül beérkező csatlakozási igényeket a hálózati engedélyesek (elosztóhálózat-üzemeltetők) elutasítják, hacsak a benyújtók nem vállalják a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosító bizonyos műszaki feltételek teljesítését.
Változnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvételi (KÁT) és METÁR típusú támogatási rendszereinek szabályai. Az év végén megjelent, egyes energetikai tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 787/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet a jövőben lehetővé teszi, hogy a KÁT termelők új eszközökkel csökkentsék a termelési menetrendtől való eltérésüket.
A szeptember 3-án megjelent legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent az 1620/2021. (IX. 3.) számú kormányhatározat, amely rögzítette, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát. Ennek kapcsán szombaton délelőtt közleményt adott ki az Innovációs és technológiai Minisztérium, amelyben Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár rámutatott: „hazánk az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. Az ehhez vezető utat határozza meg a kormány által elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia”.
Július 1-jén lép hatályba a 2021. évi LV. törvény, melynek célja a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdítása. A jogszabály a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) részére új feladat- és hatásköröket állapít meg, tudatta közleményében a hivatal.
A Magyar Közlöny 2020/285. számban jelent meg a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CLXXVI. törvény.A módosítás egyik legfőbb tartalmi eleme, hogy megjelent benne a szövetkezeti vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működő energiaközösség fogalma.
2021. január elsejét követően a nagyvállalatoknak csak az első regisztráció időpontjában kell megfizetni a százezer forintos regisztrációs díjat.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény rendelkezései alapján a nagyvállalatok az első regisztrációval egyidejűleg százezer forint regisztrációs díjat kötelesek fizetni. A jogszabály megváltozásával azonban 2021. január elseje után már nem terheli további díjfizetési kötelezettség a regisztráló nagyvállalatokat.
A Magyar Közlöny 2020. június 29-i számában megjelent az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása. A módosított szabályokat az egyes adatszolgáltatási, műszaki és díjfizetési tárgyú MEKH rendeletek módosításáról szóló 6/2020. (VI. 29.) MEKH rendelet tartalmazza.
2020. január 16-án a Magyar Közlöny 2020. évi 8. számában megjelent a régóta várt almérési rendelet, vagyis az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet.
A Magyar Közlöny 2018. évi 200. számában (kiadva december 15-én) megjelent az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény legújabb módosítása…
Az energiahatékonyságról 2015. évi LVII. törvény vezette be, hogy a hazai nagyvállalatoknak négyévente energetikai auditot kell végeztetniük. Első alkalommal 2015 december 5-ig kellett az auditoknak elkészülniük, azonban a törvény többszöri módosítását követően a Magyar Energetikai és Közmű- Szabályozási Hivatala 2017. június 30-ig nem szabott ki bírságot a kötelezettséget nem teljesítő nagyvállalatokra.
A Magyar Közlöny 117. számában jelent meg a 2018. évi XLI. törvény, mely jelentős mértékben bővítette az energiahatékonysági TAO igénybevételének lehetőségeit és mértékét.
Több évre előre kimerítették a hazai megújuló energia támogatási rendszer keretét a kötelező átvételre vonatkozó kérelmek.
Módosított a megújuló alapon termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi (KÁT) jogosultság átruházásának és a megvalósítási határidő meghosszabbításának szabályait a kormány.
Április 20-án a kormány módosította a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló rendeletét, mindössze 5 napot hagyva arra, hogy a kisméretű erőművek (500 kW alatt) építését tervező cégek beadják kérelmüket.
Új elemekkel egészült ki a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendelet.
A Magyar Közlöny május 31-én kiadott 79. számában jelent meg az Egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 2017. évi LVII. törvény.
2016 év végén komoly módosításokon esett át mind az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, mind annak végrehajtási rendelet. (A 2015. évi LVII. törvényt az energiahatékonyságról módosította a 2016. évi CXXXVIII. törvény az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról, míg a 122/2015. (V.26) Korm. rendeletet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról módosította a 393/2016 (XII.5) Korm. rendelet az energiahatékonyságól, valamint a megújuló energaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról.)
2017. július 5-én megjelent az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet.
A nagyvállalatokat érintő kötelező energetikai auditok beadási határidejének közeledtével a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) máris azon gondolkodik, mivel lehetne a következő ciklusban esedékes auditokat még pontosabbá és az Ügyfelek számára még hasznosabbá tenni.
Június elején a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal új formanyomtatványt tett közzé a nagyvállalatokat érintő energetikai auditok adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez. Az új MEKH_ENHAT_AUDIT elnevezésű adatlap a korábbi „Energetikai auditról történő adatszolgáltatás”nyomtatvány (MEKH_AUDIT) helyébe lép.
Ahogy korábban már megírtuk, a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról úgy rendelkezik…
2017.01.01-től változott az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (TAO törvény). Az ügyfeleinket leginkább érintő változás, hogy energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás és felújítás megvalósítása esetén adókedvezményt lehet érvényesíteni.
A 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról úgy rendelkezik, hogy az energetikai szakreferens igénybe vételére köteles gazdálkodó szervezetek az igénybe vételt követő 30 napon belül kötelesek erről bejelentést tenni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál.
A Magyar Közlöny 2017. évi 24. számában megjelent a 2/2017. MEKH rendelet, mely pontosítja, hogy a nagyvállalatok és az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek energiafelhasználásának mértékére, valamint energiamegtakarítására vonatkozó adatszolgáltatás mit is takar pontosan.
A Magyar Közlöny december 21-én kiadott 212. számában jelent meg az a szabályozás, amelyből kiderül, hogy 2017. január 1-jétől mekkora támogatást és milyen feltételekkel kaphatnak a megújuló forrásból hő- és villamos energiát előállító termelők.
Cégünk december 2-án részt vett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által szervezett, az energetikai auditáló szervezetek számára szóló workshopon. A rendezvény célja az volt, hogy együtt áttekintsük az elmúlt másfél év tapasztalatait és az energetikai auditokkal kapcsolatos szabályozást, a várható módosításokat.
A 2017 évre vonatkozó jövedéki adó változás a földgáz és villamos energia energiaadó díját is érinti, úgyanis a a jövedék adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény legújabb módosítása alapján az energiaadó megszűnik.
A zöldáram értékesítése – mely alatt megújuló energiaforrások alkalmazásával előállított villamos energiát értünk – folyamatosan emelkedik Európában. De ezzel párhuzamosan jelentős kritikai vita alakult ki. A kritikákban az egyik visszatérő elem az információ közzététel hiánya: nem biztosítanak elegendő információt a villamos energia fogyasztóknak az általuk felhasznált villamos energia eredetéről.
Az MVM Hungarowind már nem köteles a piacról áramot venni az általa ellátott költségvetési intézményeknek, amikor a naperőműve elháríthatatlan külső okból nem tud termelni.
Több energetikai tárgyú törvény módosítása is esedékes uniós és nemzetközi jogharmonizációs okból vagy a hazai szabályozás pontosítása miatt, fogyasztóvédelmi megfontolásból, továbbá technikai okokból.
Írásbeli eljárás keretében elfogadta a párizsi klímamegállapodásról szóló határozatot az Európai Tanács az Európai Parlament kedd délutáni jóváhagyását követően – írta közleményében az uniós tanács kedden.
Törvénymódosító javaslatot nyújtott be a Kormány az Országgyűlésnek, amelyben többek között rendeznék az egyetemes áramszolgáltatók kivonulását és a tartozást felhalmozott ügyfelek kezelését.
Tovább szigorítaná a kormány a szélerőművek telepítésének a szabályait. Utoljára tíz éve adtak ki engedélyt szélkerekek felállítására.
Az elmúlt időszakban két olyan rendeletet is hoztak nyilvánosságra, mely a földgáz energia számlázást érinti.
Ahogy közeledik a kötelező energia audit (EU 2012/27/EU irányelve szerint) elkészítésének végső határideje, a benyújtásra kötelezett cégek egyre komolyabban kezdenek foglalkozni a témával. Következő cikkünkben igyekszünk bemutatni azokat a kérdéseket, melyekkel leggyakrabban találkozunk Ügyfeleink által.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség Igazgatótanácsa döntött.
December közepén jelent meg 2015. évi CXCVI. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló rendelet kereteibe bújtatva az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása.
Januártól nem az építési engedély kiadásakor hatályos, hanem a használatbavételi engedély kiadásakor alkalmazandó energetikai jellemzőknek kell megfelelniük az épületeknek, ezért az MTI-nek nyilatkozó szakértő azt javasolja, hogy az építtetők a későbbi évektől hatályos követelmények szerint terveztessék meg a lakóépületeiket.
Módosította az Országgyűlés a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével.
Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 6/2015. számú rendelete. A Hivatal 1/2013. évi földgáz rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos rendeletét módosítja, melynek lényege az érintett iparági szereplők számára a szabályozás, az egyes fogalmak pontosítása.
A 2012/27 EU energiahatékonysági irányelvvel összhangban megszülettek a hazai jogszabályok, melyek elsődleges célja az irányelvben foglaltak érvényesítése.
Összességében nem módosítja a földgáz egyetemes szolgáltatói díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) földgáz rendszerhasználati díj rendeletének módosítása; az egyes díjelemek úgy módosulnak, hogy azok a rendszerhasználati díjak változását kiegyenlítik, így a lakossági fogyasztók továbbra is a rezsicsökkentéssel elért árszinten vásárolhatják a gázt – tájékoztatott a hivatal.
December végén két jogszabály is megjelent az épületenergetikai szabályozással kapcsolatban.
Az Országgyűlés ismét több ponton módosította a földgázellátásról szóló törvényt, szándékuk szerint garantálva az egyetemes szolgáltatással felhagyni kívánó társaságok ügyfeleinek folyamatos ellátását.
Jövőre tényleg nem éri meg szakemberek nélkül belekezdeni a szigetelésbe, ablak-, vagy kazáncserébe. 2015. január 1-jétől ugyanis érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások.
Új irányelv, újabb változtatások az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére.
A gázév három hónappal eltolódik, kapacitást lekötni pedig negyedévre és napon belül is lehet …
A 2015-ös év több gáztörvény módosítást is magával hozott. A még 2014. decemberében megjelent Magyar Közlöny 2014. évi 174.számában közölt rendeletek több területen is változást hoztak.
Egy törvénymódosítás ettől az évtől környezetvédelmi termékdíjat ró a napelemekre is, írja a 444.hu . A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség honlapján megjelent közlemény szerint január elsejétől minden napelem után 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Ez mintegy 2000-2500 forintos modul áremelést jelent.
A Magyarországon betárolt földgáz mennyiségének növelését segíti az a pénteken megjelent kormányrendelet, amely felülírta a gáztörvény egyes részeit.
Magyarország stratégiai célja, hogy olcsóbb energiához jusson a hazai lakosság, illetve a magyar gazdaság.
„Minden, amit a zöld beszerzésről tudni kell” konferencián az NFM helyettes államtitkára a résztvevőknek elmondta, hogy a minisztérium még ebben a kormányzati ciklusban szeretné megjelentetni a zöld közbeszerzésekről szóló kormányrendelet.
