Menerko - Optimális energiamenedzsment

Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image
4

Lemaradt Magyarország az energiamegtakarítási versenyben

energia megtakaritasCsúszásba került Magyarország az általa vállalt végsőenergia-megtakarítási cél teljesítésével...

 

 

...míg a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint 16,37 Petajoule halmozott energiamegtakarítást kellett volna elérni 2014 és 2016 között, addig az éves előrehaladási jelentés szerint ennél jóval kisebb, 12,25 Petajoule volt a halmozott energiamegtakarítás - hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Magyarország 2020 végére 167 Petajoule halmozott végsőenergia-megtakarítást vállalt. Az Energiahatékonysági Irányelv értelmében minden tagállamnak évről évre a végfelhasználók felé értékesített energiamennyiség 1,5 százalékát kell megtakarítania. Egyes számítások szerint uniós szinten az összes energiamegtakarítás fele köszönhető ennek az intézkedésnek. Ez elérhető az energia-szolgáltatói kötelezettség bevezetésével, vagy - mint hazánk esetében - alternatív szakpolitikai intézkedések bevezetésével. Ennek eredményeképpen kell Magyarországnak 2020 végére elérnie a 167 PJ halmozott végsőenergia-megtakarítást, amely nagyságrendileg az ipar egyéves energiafelhasználásával egyezik meg.

Az Európai Unió tagállamainak évente számot kell adniuk arról, hogy haladnak energiahatékonysági szakpolitikáik végrehajtásával, mennyi energia megtakarítását tudnak felmutatni.
Az idei éves előrehaladási jelentés szerint 2014-2016 között összesen 12,25 Petajoule halmozott energiamegtakarítást ért el Magyarország, míg a NEHCsT alapján 16,37-nél kellene tartania. Ugyanígy, 2016-ban mindössze 2,99 Petajoule új megtakarítást eredményeztek a megtakarítási kötelezettség végrehajtását szolgáló szakpolitikai intézkedések, az előirányzott 6,29 PJ helyett.

Az uniós vállalások nem teljesítése jogi és pénzügyi következményekkel járhat, de nagyobb gond, hogy uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít: 2015-ben egységnyi GDP termeléséhez az EU-28 átlagánál 86 százalékkal több - bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló - energiát kellett felhasználni. Bár Magyarország primerenergia-intenzitása csökkent 2005-2015 között, a magyar gazdaságé a mai napig szignifikánsan magasabb, mint az EU átlag.

Az egyéb előnyökön túl az energiamegtakarítás mellett szóló talán legerősebb érv, hogy új áramtermelő kapacitásokat legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatjuk: energiahatékonysági beruházásokkal, megtakarítási intézkedésekkel 1 kWh áram "kitermelése" átlagosan 3 centbe kerül, míg egy erőműben ennek előállítása kétszer-háromszor ennyi az American Council for Energy Efficient Economy (ACEEE) jelentése szerint. Az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, így jelentősen csökken a környezeti terhelés is. Azaz olcsóbb előbb energia-megtakarítást elérni, majd a csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelést, bármilyen energiaforrásról van is szó.

Ahhoz, hogy az elindított szakpolitikai intézkedések kifejthessék hatásukat, szükség van arra, hogy kiszámíthatóan, azonos feltételek mellett tudjanak vele tervezni a vállalatok, lakosok, önkormányzatok - véli a MEhI. Ugyanis, bár az energia-megtakarítás már a beruházás befejezése után közvetlenül jelentkezik, a megtérülési idő jellemzően meghaladja az öt évet. Több olyan, eddig nem alkalmazott szakpolitikai intézkedés bevezetése lehetséges azonban, mely minimális költségvetési forrással, inkább jogi szabályozókkal, illetve azok harmonizációjával segítheti a kötelezettség teljesítését. Ilyen eszközök lehetnek például az ESCO-típusú beruházások, illetve az ESCO modell mellé alkalmazott ún. Energy Perfomance Contracting (EPC) típusú szerződés, mely garantált energia-megtakarítást és kölcsönös előnyöket ígér mindkét szerződő félnek. Kulcsfontosságú továbbá a háztartások energiafelhasználásának további csökkentése; e téren a pénzügyi ösztönzők mellett a lakossági energetikai korszerűsítések bonyolult folyamatának egyszerűsítése is ösztönzőleg hat a megvalósulásra, akár addicionális állami források bevonása nélkül is.

(forrás:portfolio.hu)