Hírlevél
Bejelentkezés
Több mint felével is lehetne csökkenteni az épületek energiafelhasználását
A globálisan felhasznált energia 40 százalékát az épületek fogyasztják el, de már a mai technológiákkal is 50-80 százalékkal lehet csökkenteni ezt - mondta a Dán Királyság magyarországi nagykövete szerdán Budapesten, a nemzetközi aktívházszövetség éves konferenciáján.
A szövetség 2010-ben alakult Dániában, és a házak energiatakarékos működtetéséhez szükséges anyagokat, eszközöket több dán cég Magyarországon is gyártja - közölte Tom Norring.
Az említett dán cégek sorát az ablakgyártó Velux nyitotta, még a rendszerváltás előtt, de ide tartozik a hőszigetelő anyagokat gyártó Rockwool, a fűtési rendszerekhez is minimális energiafogyasztású szivattyúkat előállító Grundfos, illetve a radiátorszelepekben nevet szerzett Danfoss is.
A lakóépületek energiamegtakarító beruházásai hosszú távon ugyan, de megtérülnek, és ez különösen fontos egy olyan országban, ahol az alacsony jövedelemből magas hányadot kell az épületek működtetésére fordítani - hangoztatta a nagykövet.
Az EU-ban az épületállomány 2 százalékát kell energetikailag felújítani - közölte Laurent Deleersnyder, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának szakértője. Hatályos az az irányelv, amely az épületek költséghatékony felújítását írja elő, illetve rögzíti azt, hogy a következő évtizedben már csak olyan épületek kaphatnak építési engedélyt, amelyek minimális energiát használnak fel. Ezeket hívják majdnem nulla energiaigényű épületeknek, de fontos, hogy azt a kevés energiát is megújuló forrásból szerezzék be. Magyarország is átvette az irányelvet - hangsúlyozta a szakértő.
Az épületek energiaigényének csökkentése egyúttal az ország gázfüggőségét is csökkenti - mondta Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) főigazgatója.
A Vidékfejlesztési Minisztérium e háttérintézményének feladata - egyebek mellett - az energiatakarékos épületek létrehozásához szükséges jogszabályok előkészítése. A főigazgató ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Franciaországban már másfél évtizede csak önálló légcserével rendelkező épületeket lehet létrehozni.
Az aktívház folytatása a korábban kidolgozott passzívház koncepciónak. A passzívház egy évben nem használhat fel fűtésre és hűtésre négyzetméterenként 15 kilowattóra energiánál többet. Az aktívház ezzel szemben - éves átlagban - több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. Ennek eszköze a meleg vizet előállító napkollektor, a hálózatba villamos energiát tápláló napelem, valamint a szélturbina, amely szintén áramot állít elő.
A passzív- és az aktívház fala is kiválóan hőszigetelt, kis energiaveszteségűek az ajtók és ablakok, és éppen ezek miatt az ilyen épületeket géppel kell szellőztetni. Télen az elszívott, használt meleg levegő előmelegíti a friss levegőt, amelyet mélyen a földben lévő csőkígyón keresztül szívnak be a házba. Nyáron az így beszívott levegő viszont a hűtési igényt minimalizálja.
(forrás:MTI)
