Menerko - Optimális energiamenedzsment

Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image
4

 

H

 

Halogén izzó: a hagyományos izzótól annyiban tér el, hogy az izzószálat kisméretű - többnyire - kvarcüvegből készült bura veszi körül, amelyben valamilyen semleges gáz és kis mennyiségű halogén elem (jód, bróm) található. A halogénelemek jelenléte - a halogén körfolyamat miatt - javítja az izzók fényhasznosítását és élettartamát.
A halogén körfolyamat lényege: a halogén izzólámpákban az elpárolgott volfrám és a gáztérben jelenlévő halogén vegyület reakcióba lép és volfrám-jodidot (pontosabban volfrám-oxijodidot) alkot. A vegyület az izzószál környezetében elbomlik és a volfrám lerakódik a melegebb részeken. Mivel az izzószál a legvékonyabb helyen a legforróbb, ezért automatikus önjavító folyamat indul be. Ez a körfolyamat lehetővé teszi az izzószál hőmérsékletének emelését, ami kedvez a fényhasznosításnak, de növeli a kibocsátott UV-sugárzást is. Ahhoz, hogy a halogén körfolyamat beinduljon, elengedhetetlen, hogy a bura elérjen egy bizonyos hőmérsékletet.

 

Hálózati csatlakozási szerzőés: A Hálózati csatlakozási szerződést a területileg illetékes hálózati engedélyessel a feljogosított fogyasztó csatlakozási pontjára kell megkötni. A szerződés tárgya a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény előfeltételeinek megvalósítása és folyamatos biztosítása.

 

Hálózathasználati szerződés: A Hálózathasználati szerződést a területileg illetékes hálózati engedélyessel a feljogosított fogyasztónak minden csatlakozási pontjára külön meg kell kötni. A szerződés tárgya a fogyasztási hely bekapcsolása, a vásárolt villamos teljesítmény folyamatos szállítása, valamint a fogyasztásmérő berendezés kialakítása, felszerelése, üzembe helyezése, folyamatos leolvasása és az adatok mérlegkör felelősök és a rendszerirányító részére történő továbbítása. A Mérlegkör felelős számára a hálózati engedélyes és a rendszerirányító biztosítja az elszámoláshoz szükséges mért adatokat.

 

Háromfázisú áram: a háromfázisú hálózati feszültség hatására létrejövő olyan háromfázisú áramok, amelyeknek periodikus váltakozása egymástól időben eltolt (egymáshoz képest más fázisban vannak). Általános alkalmazása nagyobb teljesítményű motoroknál, ipari gépeknél a leggyakoribb.

 

Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő.

 

Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést.

 

H tarifa: különmért, speciális vezérlésű tarifa hőszivattyús rendszerek, épületek hő ellátását közvetlenül szolgáló keringető szivattyúk, vezérlő készülékek számára. Alkalmazása a 44/2008. (XII.31.) KHEM rendelet és a 189/1998. (XI.23.) Korm. rendelet alapján a hivatalos fűtési idényben történik.
(október 15-én 0:00-kor bekapcsolja április 14-én 24:00-kor kikapcsolja a H-tarifa mérésére szolgáló számsort a kéttarifás fogyasztásmérőben).

 

Háztartási méretű kiserőmű: a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t. A villamos energiát általánosan nap illetve szélerőművek termelik, de a villamos energia törvény nem tiltja egyéb technológiák alkalmazását sem.

 

Hőerőmű: a hőerőmű olyan erőmű, melyben fosszilis tüzelőanyaggal fűtött gőzkazánok által termelt gőz gőzturbinát, rajta keresztül villamosgenerátort hajt meg, és így szolgáltat villamosenergiát.

 

Hőszivattyú: A hőszivattyú olyan berendezés, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek is felfoghatók. Általában a betáplált villamos energia háromszorosát, ötszörösét nyerhetjük ki hőenergia formájában.

 

Hőtárolós kályha: olyan fűtőtest, amely a villamos energiát hővé alakítja, és a hőt tárolja. A villamos fűtőbetétekbe vezetett áram hővé alakul és felmelegíti a hőtároló tömböket (speciális samott téglák), amelyek tárolják a hőenergiát. A hőtároló tömböket hőszigetelő réteggel veszik körül így minimális lesz a hő veszteség. A fűtés menete a következő: a ventilátor a hőtároló tömbök között levegőt áramoltat át, ami felmelegszik és a kifúvónyílásokon keresztül a fűtendő helyiségbe áramlik. A felfűtésre vezérelt áramot, a ventilátorhoz nappali áramot alkalmaznak. A ventilátor működését és ezzel a fűtendő helyiség hőmérsékletét termosztát vezérli.

 

Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia.

 

 

I

 

Infra-panel: tábla alakú fűtőtest, amely a villamos energiát infravörös (1mm - 1μm hullámhosszú) sugárzássá alakítja át. Azt infravörös sugárzás hatására nem a levegő, hanem a környezet melegszik és a levegőt a felmelegített testek által kibocsátott másodlagos sugárzás melegíti fel. Az egyik leghatékonyabb fűtési megoldás, mert a hőátadáshoz nincs szükség közvetítő közegre, a hőátadás direkt módon történik. Nagy előnye, hogy a fűtés nem keringeti olyan mértékben a levegőt, mint a hagyományos rendszerek, így kiválóan használható allergia vagy asztma esetén.

 

Izzólámpa: a legrégebben elterjedt és a legjobban kedvelt fényforrás, kellemes meleg fénye (2700K) a nap fényéhez hasonló, a fényt a villamos áram hatására felizzó wolfram szál sugározza. Átlagos élettartama 1000 óra. A felhasznált villamos energia mindössze 2%-át hasznosítja fényként. A széndioxid kibocsátás csökkentése és az energiatakarékosság érdekében az izzólámpák forgalmazását az Európai Unió országaiban fokozatosan megszüntetik. A 100 W-s 2009-ben, a 75 W-s 2010-ben, a 60 W-s 2011-ben és végül a 40 W-s, valamint a 25 W-s 2012-ben végleg megszűnik. A 2012. évet követően csak a tökéletesített B és C energia osztályú halogén izzók, kompakt fénycsövek, LED fényforrások maradhatnak kereskedelmi forgalomban.