Menerko - Optimális energiamenedzsment

Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image
6

Minden korábbinál több áram fogyott Magyarországon 2018-ban

aramexportA magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás 2018-ban 0,8 százalékkal meghaladta az előző évit és elérte a 45,4 terawattórát a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) honlapján megjelent adatok szerint, ami új történelmi rekordnak számít.

A tavaly felhasznált villamos energia 68,41 százalékát a hazai erőművek állították elő, a megtermelt 31,06 terawattóra 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben. Az import aránya emelkedett, a teljes felhasználáson belül 31,59 százalék volt 2018-ban, míg 2017-ben 28,58 százalék. Az export-import szaldó tavalyi 14,34 terawattórás értéke 11 százalékkal több, mint a 2017. évi.

Amint arról korábban beszámoltunk, a 2018-as, 31,59 százalékos importarány az elmúlt 10 év legmagasabb értéke. Ezt az értéket csupán 2013-ban és 2014-ben közelítette meg az importált villamos energia részaránya. Azonban az azóta töretlen fogyasztás-növekedés következtében az importált villamosenergia-mennyiség abszolút rekordot jelent - hívta fel a figyelmet Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.

Tavaly az import részaránya júniusban volt a legmagasabb, elérte a 42,9 százalékot a felhasználáson belül, magas, 41 százalékos volt májusban is. Júliusban viszont mindössze 23,7 százalékot tett ki a behozatal. A bruttó csúcsidei rendszerterhelés 2018. december 19-én 6869 megawattal rekordot ért el. Ez azóta, 2019. január 8-án megdőlt, amikor 6884 megawattra emelkedett a villamosenergia-rendszer negyedórás átlagteljesítménye.

(forrás:portfolio.hu)

2019. január 1-jétől változtak a villamos energia díjak

A Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal 13/2018. (XII. 15.) MEKH rendelete alapján 2019. január 1-jével módosultak a villamos energia rendszerhasználati díjak.

Az jelenlegi és a 2018-as árakat az alábbi táblázatban hasonlítottuk össze:

rhd dijak

 

A pénzeszközök alábbiak szerint változnak:

Szénipari szerkezetátalakítási támogatás: 0,05 Ft/kWh-ról 0 Ft/kWh-ra, csökken, azaz a jelek szerint megszűnik.
Kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása: 0,09 Ft/kWh-ról 0,08 Ft/kWh csökken.
A kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása marad 0,81 Ft/kWh.

A 2019.01.01-től hatályos rendszerhasználati díjakat tartalamzó rendeletet itt tekintheti meg.

Először tárgyalták az EU hosszú távú dekarbonizációs stratégiáját

decarbonizácioElső alkalommal folytattak véleménycserét a tagállamok szakminisztériumi vezetői az Európai Unió hosszú távú dekarbonizációs stratégiájáról szóló bizottsági közleményről (A Clean Planet for All) az Energia és a Környezetvédelmi Tanácson december 19-20-án, Brüsszelben.

A stratégia által vizsgált különböző kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek közül a Bizottság és több tagállam is a legambiciózusabbakat preferálja, amelyek azt feltételezik, hogy Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2050-re nullára csökken.

A vitában többen hangsúlyozták a társadalmi és gazdasági hatások elemzésének fontosságát, a döntéseket megelőző széles körű egyeztetés szükségességét. Gyakran fogalmazódott meg elvárásként a gazdasági versenyképesség és a tagállamok sajátosságainak figyelembevétele, a technológiasemlegesség és a költséghatékonyság igénye. A magyar delegáció vezetője, Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a magyar energiamixben a dekarbonizált gazdaság felé történő átmenetben a megújulók mellett fontos szerepet játszik a nukleáris energia, amely nélkül a Párizsi Megállapodás végrehajtása másutt is nehézségekbe ütközne. Magyarország fontosnak tartja, hogy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, nagyon ambiciózus célok elérését megfelelő források támogassák, és a jövőbeni szabályozás a költséghatékonyság érdekében a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsa a tagállamok számára.

A december 19-i Energia Tanácson a miniszterek tájékoztatást kaptak a villamosenergia belső piaci tervezetekkel kapcsolatban az Európai Parlamenttel létrejött előzetes megállapodásról.

Az irányelv rendelkezései a szabályozott árak kivezetési határidő nélküli fenntartását biztosítják a védendő fogyasztók, így különösen az energiaszegény háztartások és mikrovállalkozások számára. Az energiatermelés ellátásbiztonsági tartalékként való támogatását uniós és nemzeti értékelés alapján lehet bevezetni az állami támogatási szabályokkal összhangban. A kompromisszum szerint azonban új szenes erőművek már nem, míg a meglévők legfeljebb 2025. július 1-ig részesülhetnek támogatásban. A korlátozás alól mentesül ugyanakkor minden 2019. december 31-ig megkötött és a Bizottság által jóváhagyott támogatási szerződés. Magyarország üdvözölte a megállapodás létrejöttét, mert az kiszámítható szabályozási környezetet teremt az árampiacon, és jó hatással lesz a beruházások ösztönzésére is. A kompromisszumra vonatkozó magyar álláspontot a végleges szöveg ismeretében alakítják ki.

A december 20-i Környezetvédelmi Tanácson a miniszterek vitát folytattak az EU közlekedési ágazatának zöldítését célzó szabályozási keret egyik eleméről, a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről.

Kaderják Péter elmondta: a növekvő környezetszennyezés megfékezése miatt hazánk is támogatja a kibocsátás-csökkentési célok bevezetését. Fontos a közlekedési ágazat további dekarbonizációja, azonban nem szabad elfeledkezni a munkahelyekről, a gazdasági növekedésről és az európai gyártók versenyképességéről sem. Az államtitkár kiemelte, hogy az alternatív és szintetikus üzemanyagok jelentős szerepet játszanak a közlekedés dekarbonizációjában, és javasolta, hogy a 2022-es felülvizsgálat során a Bizottság vizsgálja meg ezeknek a jövőbeli szerepét, elterjedésük ösztönzésének lehetőségeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes uniós tagállamokban – így Magyarországon is – évről évre nő a használt nehézgépjárművek behozatala. Ezért

kezdeményezte, hogy a 2022-es felülvizsgálat keretében az Európai Bizottság elemezze az új szabályozás hatásait az uniós használtgépjármű-piacra.
A miniszterek véleménye leginkább az ambíciószint kapcsán tért el, de végül elfogadták az elnökség kompromisszumos javaslatát, amely a 2030-as kibocsátás-csökkentési célt 30 százalékban határozza meg, feltéve, hogy a 2022-es felülvizsgálat során nem születik más döntés. A felülvizsgálat során az Európai Bizottságnak elemeznie kell az alternatív és szintetikus üzemanyag lehetséges szerepét a kibocsátás-csökkentésben. A létrejött politikai megállapodás alapján a Tanács januárban megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

(forrás: http://www.orientpress.hu)

Változott az energetikai szakreferens igénybevételét előíró jogszabály

energetikai szakreferensA Magyar Közlöny 2018. évi 200. számában (kiadva december 15-én) megjelent az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény legújabb módosítása, amely jelentős változásokat hozott az energetikai szakreferens szolgáltatással kapcsolatban.


Eddig is pontos szabályok írták elő, hogy a szolgáltatást nyújtó természetes személyeknek vagy gazdálkodó szervezeteknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. Azonban ezen feltételeknek való megfelelőség ellenőrzése az Ügyfelek feladata volt. Eddig nem állt rendelkezésre semmilyen adatbázis, ami a jogszabályi előírásoknak megfelelő személyeket és cégeket tartalmazta volna.


Ezt a helyzetet kívánta a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) rendbe tenni, és döntés született az energetikai szakreferensek kötelező regisztrációjáról. Ennek értelmében akár magányszemélyről beszélünk, akár gazdálkodó szervezetről, szakreferensi tevékenység ezentúl csak a Hivatal által kiadott engedély alapján lesz ellátható.


Ez a döntés garantálja, hogy az alkalmazott szakreferens rendelkezzen az előírt végzettséggel, szakmai tapasztalattal, tudással.


A jogszabály határidőt is tűzött ki a feladathoz: energetikai szakreferens tevékenység névjegyzékbe vétel nélkül legkésőbb 2019. június 30-ig végezhető. Ezzel a dátummal biztosítják, hogy a 2018. évi energiafogyasztási és energiamegtakarítási adatokról készülő éves beszámolót minden vállalat még a jelenlegi energetikai szakreferenssel tudja teljesíteni.


Ügyfeleinket nem érinti ez a változás, hiszen azok a vállalatok, akik energetikai auditáló szervezetként regisztráltak és auditori jogosultsággal rendelkeznek, automatikusan bekerülnek az energetikai szakreferensi nyilvántartásba, tekintettel arra, hogy az auditori előírások szigorúbb feltételeket írnak elő, és akik azoknak megfelelnek, azok a szakreferensi kötelezettségeknek is maradéktalanul eleget tesznek. Így cégünk továbbra is teljes körű szolgáltatással áll Ügyfelei rendelkezésére.


Azon vállalatok számára, akik nem energetikai auditori jogosultsággal rendelkező energetikai szakreferenssel állnak szerződésben, javasoljuk, hogy kövessék figyelemmel a MEKH honlapját, ahol hamarosan elérhető lesz a szakreferensi engedéllyel rendelkező természetes személyek és gazdálkodó szervezetek listája is.

Másik jelentős változás, hogy a szakreferens bejelentését a Hivatal felé nem a kötelezett gazdálkodó szervezetnek, hanem a szakreferensnek kell végezni. Cégünknél ezt eddig is mi tettük meg, noha nem volt erre jogszabályi kötelezettség. Valószínűsíthető, hogy a módosítás oka, hogy a változások bejelentése gördülékenyebb legyen. Hiszen szakreferens váltásakor senki nem garantálta, hogy az ügyfél kijelentette-e a korábbi szakreferensét. Pedig ennek  elmulasztása vagy késedelmes – 30 napon túli – megtétele 100 ezer forint bírsággal sújtható.

Eddig a jogszabály a szakreferens tevékenység igénybevételére kötelezett, de annak eleget nem tevő gazdálkodó szervezetek bírságolását a megyei vagy fővárosi kormányhivatal hatáskörébe helyezte. A szakreferens igénybevételét elmulasztó vállalatok bírságolását a jogszabály módosítása a MEKH részére adta át, akit ráadásul felhatalmaz, hogy a villamosenergia-, földgáz- és távhőszolgáltatóktól közvetlenül adatokat kérjen be az egyes felhasználók energiafogyasztásáról. Így a MEKH teljes körű rálátást kap, hogy kik a kötelezett vállalatok. A módosítások felvetik a gondolatot, hogy megindulhat a bejelentést eddig elmulasztó vállalatok felkutatása és bírságolása. Hiszen az energetikai szakreferens alkalmazását előíró jogszabály életbe lépése óta közel 2 év telt el, és eddig az ellenőrzések minimális nyomával találkoztunk.

A szakreferens alkalmazásának egyéb követelményei változatlan formában érvényben maradtak.

 

Példát vehetnénk a németekről

megujulo energia jogszabályvaltozasMinden korábbinál magasabbra, 40 százalék fölé emelkedett tavaly a környezetbarát, megújuló forrásból előállított villamos energia aránya a németországi áramtermelésben – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

A lipcsei Európai Energiatőzsde (EEX) és a németországi hálózatüzemeltetők adatai alapján az ipari felhasználásra szánt energiát nem számítva 542,49 terawattóra (TWh) villamos energiát állítottak elő Németországban 2018-ban. Ennek 59,6 százalékát nem megújuló forrásból, többnyire szénből állították elő, a megújuló forrásból termelt áram aránya 40,4 százalék volt, ami történelmi csúcs és 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Fraunhofer kutatóintézeti hálózat napenergia rendszerekkel foglalkozó intézete (Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme – ISE).

A legnagyobb mértékben a napenergia felhasználására épülő termelés nőtt, éves szinten 16 százalékkal 45,7 TWh-ra. Az év közbeni csúcsot július 2-án 13.15-kor regisztrálták, amikor 32 gigawatt energiát állítottak elő a németországi napelemek. Ez az akkori teljes áramtermelés 39 százalékát tette ki.

A megújulók közül azonban továbbra is a szélenergia áll az első helyen, 111,35 TWh-val, ami a teljes évi áramtermelés 20,4 százaléka. A szél energiájára épülő termelés így a második legnagyobb hozzájárulást adja a németországi áramtermeléshez, a 24,1 százalékkal az első helyen álló barnakőszén után.

A megújuló forrásokat kihasználó áramtermelés előretörését jelzi, hogy a szélerőművek termelése az év tíz hónapjában meghaladta a feketekőszénnel működő erőművek és az atomerőművek összesített termelését.
A termelési szerkezet átalakulását mutatja az is, hogy a nap-, és a szélerőművek együttvéve nagyjából 157 TWh-t kitevő éves termelése meghaladja a széntüzelésű erőművek és az atomerőművek termelését is – emelte ki az ISE.

A felmérés adatai szerint Németország az év 8215 órájában – vagyis az év 94 százalékában – exportált áramot, és 545 órában – az év 6 százalékában – szorult importra. A kiviteli többlet 52,8 TWh-t tett ki, ami 1,81 milliárd euró bevételt (590 milliárd forint) jelentett.

(forrás:vg.hu)

Energetikai szakreferens

Hírek