Menerko - Optimális energiamenedzsment

Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image Slideshow Image
6

Épületek energetikai korszerűsítésére ad pénzt az EU

energetikai korszerusitesÚjabb 97 millió eurót bocsát az Európai Bizottság az ELENA program rendelkezésére, amellyel lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését kívánják támogatni.

Az ELENA nevű eszközt az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) hozta létre a megújuló energiaforrások mind nagyobb arányú használatának, valamint energiahatékonysági munkálatok támogatására. A program keretében magántulajdonban lévő és középületek energiahatékonyságot javító beruházásokhoz közvetlen uniós forrást és projektfejlesztési szolgáltatásokat kaphatnak az EIB-től.
A forrás elsősorban a háztartások, lakástulajdonosok számára lesz elérhető, de a támogatást társaságok, például kereskedelmi bankok is igénybe vehetik, annak érdekében, hogy célzott hiteltermékeket és egyéb pénzügyi eszközöket fejleszthessenek az ingatlanszektor energiahatékonysági fejlesztését támogatandó. Ezen túl közintézmények nagyszabású energetikai korszerűsítési programjai is támogathatók az EIB tájékoztatása szerint.

Az EU-tagállamok 2018 decemberében állapodtak meg az energiafogyasztás 1990-es szinthez képesti 32,5 százalékos csökkentésében 2030-ig. Az uniós tiszta energia csomag egyik kiemelt célkitűzése azonban csak hatalmas beruházásokkal érhető el, különösen a lakóépületeknél, amelyekhez az EU teljes végső energiafogyasztásának körülbelül 40 százaléka fűződik. A lakások energiahatékonysági felújításának felgyorsítása ezért kulcsprioritás Európa számára, egyben az ELENA program fő fókusza is ezen van, összhangban a Smart Finance for Smart Buildings irányelvvel (SFSB), amelynek célja a lakóépületek energiahatékonysági projektjeinek a magánbefektetők számára való vonzóvá tétele.

Az elmúlt években az ELENA keretében elköltött mind euró 40 további euró beruházást generált Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság klíma- és energiaügyi biztosa szerint, aki különösen a közép-, kelet- és délkelet-európai térség potenciális haszonélvezőit bátorította a forrásokra való jelentkezést. A tíz éve létrehozott eszköz keretében több mint 80 kedvezményezett összességében több mint 160 millió euró támogatáshoz jutottak, ami mintegy 6 milliárd eurónyi beruházást generált.

(forrás:portfolio.hu)

 

Az atom után a szénerőműveket is bezárják Németországban

szeneromuvekNémetországban a környezet védelme érdekében legkésőbb 2038-ig leállítanak minden szénnel működő erőművet.

A német kormány már korábban, a fukusimai atomkatasztrófa után, biztonsági meggondolásokból döntött arról, hogy nem építenek új atomerőművet és valamennyi működőt belátható időn belül leállítják. A környezetvédő szervezetek régi követelésére, az üvegházhatás csökkentése érdekében most a szénnel működő erőművek fokozatos leállításáról született döntés. Azok jelenleg a felhasznált energia csaknem 40 százalékát adják az országban. 2038-tól már egyikük sem működik majd, de lehetséges, hogy már 2035-re megvalósul a terv. Már a következő 4 évben leállítják a 12 gW-nál nagyobb teljesítményű szénerőműveket. A Greenpeace környezetvédő szervezet mindenesetre elfogadhatatlanul távolinak minősítette a 2038-as határidőt, írta a piacesprofit.hu. Az ügyben szakbizottság döntött, amelyben az energiaipar, a tudomány, a környezetvédelem szakértői és szakszervezetek képviselői vettek részt. A bizottság abban is megállapodott, hogy kártérítést kapnak az energia-szolgáltatók csakúgy, mint a térségek, amelyekben leállítják a barnaszén-bányászatot.

(http://www.alternativenergia.hu)

 

Tovább nőtt a megújuló energia aránya az unióban

megujulo energiaforrasAz Európai Unió a felhasznált energia mintegy 17,5 százalékát nyerte megújuló energiaforrásokból 2017-ben, szemben a megelőző évi 17 százalékkal, illetve az adatrögzítés 2004-es kezdetekor feljegyzett 8,5 százalékkal – közölte az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) kedden.

A megújuló energia részaránya Svédországban volt a legmagasabb. Az 54,5 százalékos svéd arányt Finnország (41 százalék), Lettország (39 százalék), valamint Dánia (35,8 százalék) és Ausztria (32,6 százalék) közelítette meg leginkább. A lista végén Luxemburg állt 6,4 százalékkal, majd Hollandia 6,6 és Málta 7,2 százalékkal.

Tizenegy uniós állam – Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Románia és Svédország – már elérte a számára 2020-ra kitűzött célt, további kettő – Ausztria és Lettország – pedig kevesebb mint 1 százalékpontra áll a teljesítésétől.

A legnagyobb lemaradásban Hollandia és Franciaország van, előbbi 7,4, utóbbi 6,7 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól. Őket Írország, Nagy-Britannia és Luxemburg követi.

A megújuló energia részesedése a 28 tagállam közül 19-ben nőtt 2016-hoz képest. Ezzel szemben ez az arány különböző mértékben ugyan, de Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban, Magyarországon, Portugáliában Romániában és Szlovákiában is csökkent.

Magyarországon 2004-ben 4,4 százalékot, 2016-ban 14,3 százalékot, 2017-ben pedig 13,3 százalékot tett ki a megújuló energia aránya az Eurostat szerint. A 2020-as nemzeti cél 13 százalék.

Az EU célkitűzése, hogy a megújuló energia teljes fogyasztáson belüli aránya 2020-ig 20 százalékra, 2030-ig pedig legalább 32 százalékra emelkedjen.

(forrás:vg.hu)

Akkora rekordot hoztak a németek a megújulókkal, hogy vissza kellett vágni a támogatásukat

napelemparkMintegy 3 gigawatt (GW) napelemes kapacitással bővült tavaly a német villamos energia hálózat - adta tudtul a német államszövetségi hálózati ügynökség. Csak decemberben messzebb ugrottak a teljes magyar napelemes potenciálnál.

Németországban a kumulált napenergia-termelési kapacitás majdnem elérte a 46 GW-t annak köszönhetően, hogy csak tavaly mintegy 3 GW napelempotenciált kapcsoltak be a rendszerbe. Ezzel a mérleg tovább billent a megújulók felé a hagyományos erőművekkel szemben, miután tavalyelőtt már a zöldenergia forrású termelőkapacitásból (112,5 GW) állt több a német hálózat rendelkezésre, mint a hagyományosokból (105,1 GW).

A Bundesnetagentur adatai szerint egészen pontosan 2960 MW új PV-kapacitást telepítettek és kapcsoltak rá 2018-ban a hálózatra. De az adatokból az is kiolvasható, hogy csak a december plusz 376,5 megawatt kapacitást hozott. Ez több, mint a teljes magyar napelemes potenciál.

Magyarországon - ha a 2016-ban kérelmezett napelemes erőművek (illetve azok, melyek aztán közülük engedélyt is kaptak) mind megépülnek - 2020 végére a rendszerbe kerülhet több mint 2 GW napenergia termelőkapacitás.

Eddig azonban egyetlen, valóban jelentős méretű erőmű sem épült meg idehaza, a csúcstartó jelenleg a Százhalombattán létesített Dunai Solar Park, mely 17,6 megawattos. (A világ legnagyobb PV-parkjai több száz megawattos termelési kapacitással dolgoznak, a délnyugat-franciaországi Cestas például 300 MW-os. A magyar állami energiaholding, az MVM 100 MW-ig skálázta be magát)

A magyar naperőmű ipar maximális projektméreténél azonban a háztetők tavaly már többet tudtak: a napokban azt közölte az energiahivatal, hogy 2018 első három negyedévét összesítő adataira hivatkozva, hogy az épületek tetején működő termelőkapacitás mennyiség 60 megawattal gyarapodva elérte a 300 MW-os határt.

A bejelentett rekordtól nem teljesen függetlenül, Németországban változott az állami támogatás; februártól életbe is lépett az új regula. A tavaly ősszel elfogadott rendszer lényege, hogy a kereskedelmi és ipari méretű napelemparkok támogatását az állam átlagosan mintegy ötödével visszavágta. Ennek a PV-rendszerek építése iránt továbbra növekvő kereslet a fő oka, de az is fontos, hogy a piaci növekedés tovább csökkentette az ilyen beruházások egységárát. A 20 százalékos támogatáscsökkentés bevállalása azt jelzi, hogy Németországban úgy gondolják: kevesebb ösztönzővel is tovább hasít majd az iparág, ráadásul így a napenergia termelés egy lépéssel megint közelebb kerül a tisztán piaci alapú működéshez.

(forrás:napi.hu)

Csúszó KÁT projektek

Vállalkozások sora döntött úgy, hogy a tervezett időpontnál csak egy-három évvel később kezdi meg naperőművével az áramtermelést.

A kötelező áramátvételre (KÁT) jogosult nap­erő­­­műprojektek kéthar­madának van jóváhagyott hos­szab­bítási kérelme vagy folyamatban lévő hosszabbítása a 2019. január 21-i adatok szerint – válaszolt a Világgazdaság kérdésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A jogszabály szerint azok a megújuló energiát vagy hulladékot hasznosító társaságok kérhették későbbi időpontra áramtermelésük megkezdését 2018. december 20-ig, amelyek a kötelező áramátvételi jogosultságot 2016. január 1-je után kérelmezték. Mivel ez volt az utolsó olyan év, amikor még KÁT-engedélyért lehetett folyamodni – azóta csak a KÁT-nál szigorúbb Metár választható –, 2016 végén hatalmas KÁT-kérelem-boom árasztotta el a hivatalt.

A MEKH válasza szerint csak olyan társaság kaphatott halasztási lehetőséget, amelyet akkorra már vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítottak, vagy megfelelt négy feltételnek: a kérelmező igazolta a beruházás helyszínéül szolgáló terület feletti rendelkezés jogát, igazolta, hogy a rendelkezésére állnak a beruházás finanszírozásához szükséges források, megvannak a hálózati csatlakozási szerződései is, és megnyitotta az elektronikus építési naplóját.

AKATbanertekesitettnapenergia mekh

 

 

Újabb szűrőként 2018. december 18-án megjelent egy kormányrendelet, amely 2018. december 21-től szigorította meg az új hosszabbítási kérelmek feltételeit. Ekkortól már nem kérhető a KÁT-megállapítással, illetve -módosítással kapcsolatos eljárások szüneteltetése sem. Ezek a módosítások nem érintik a 2018. december 21. előtt benyújtott kérelmeket, de december 21-től ezek szüneteltetését sem lehetett kérni. A Metár-jogosultságok megvalósítási határideje eleve nem hosszabbítható meg. A halasztásdömping hatása nem most zúdul a piacra, bőven van köztük olyan, amelyet már 2017-ben meg kellett volna valósítani.

(forrás:vg.hu)

Energetikai szakreferens

Hírek